Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.
Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)
fejedelem követe tehette meg. Felszólalása, melyben megokolta Rákóczi távolmaradását, hivatkozott az említett angol-holland közbenjárásra, és rámutatott az ellenfél tárgyalási módjának néhány gyengéjére, már nem változtatott a rendek döntésén. Igaz, Ráday véleménye ekkor már lényegesen nem is tért el Károlyiétól. Az ismertetett levelezésből nyilvánvaló, hogy az itthoni viszonyok ismerete a realitások talaján mozgó kancellárt a béke mellé állította. 132 A fegyverletétel előtt mindvégig a fejedelem részvételével megkötött béke tető alá hozásán fáradozott, és nem rajta múlt, hogy nem járt sikerrel. Rákóczi a nemzetközi békekötésig nem akarta befejezni a harcot, mindössze akkor, ha külső garanciákat kap, és a megegyezés belekerül a spanyol örökösödési háborút lezáró szerződésbe is. Ezért nem mondhatott le fejedelmi címéről sem. 133 Május 13-án fájdalmas nyílt levelet intézett a Szatmárban összegyűlt erdélyi és magyarországi rendekhez, melyben sajnálatát fejezte ki, hogy akkor kötöttek békét, amikor kezdtek ismét kedvező jelek mutatkozni. O nem volt ellene a békének, de nem fogadhatta el az udvar feltételeit. A cárral való tárgyalása után hazatért volna további tárgyalásokra, de a rendek cserben hagyták, és nélküle egyeztek ki az ellenséggel. A császár halála azonban feloldotta őket az esküjük alól, ezért csatlakozzanak újra hozzá, és gyűljenek össze Munkácson. 134 Ezt a levelet újra a már a fejedelemhez visszatért Ráday fogalmazta. Ekkor azonban érthető módon már nem válthatott ki komolyabb visszhangot; a szabadságharc a május 1-jei békekötéssel véget ért, ahogy Ráday kancellári megbízása is. Ez a levél tehát az utolsó, amelyet ilyen minőségében írt, és amelyet ezért iratainak kiadása - regesztában - utolsóként közöl. A most megjelent kötet révén újabb lépés történt Ráday Pál iratainak kiadása terén. A munka azonban még nem befejezett. Éppen ezért az előszót író Berecz Ágnessel együtt remélhetjük, hogy a kiadvány „serkenteni fogja a további kutatásokat. Ezzel teljesítenénk leginkább a sorozatot indító Benda Kálmán akaratát; és ezzel szolgálnánk a történelmi jelentőségű Ráday-család múltjának feltárását is." 135 Tegyük hozzá: a Rákóczi-szabadságharc történetének kutatása is mérhetetlen jelentőségű forráskiadvánnyal gazdagodna Ráday Pál 1709-1711 közötti teljes iratanyagának az előző két kötethez hasonló alapossággal és felkészültséggel elkészített kiadásával. Jegyzetek 1 Ráday Pál iratai I. 1703-1706. S.a.r.: Benda Kálmán, Esze Tamás, Maksay Ferenc, Pap László. Akadémiai, Budapest, 1955. 5. o. (A továbbiakban: Ráday I.) 2 Uo. 3 Uo. 23. o. 4 Uo. 26-27. o. 5 Ráday Pál iratai 1709-1711. S.a.r. Benda Kálmán. Ráday Gyűjtemény, Budapest, 2003. 2-4. o. (A továbbiakban: Iratok. Az egyes dokumentumokra sorszámukkal, Benda magyarázataira az oldalszámok megjelölésével hivatkozom.) 6 Ráday I. 26. o. 7 Benda Kálmán: Ráday Pál politikai iratai. 1703-1711. Levéltári Közlemények XXV. (1954) 141-151. o. 9 A korábbi két kötetet színesítő képmellékletek, amelyek a legtöbb esetben eredeti iratok fotói voltak, sajnos ez esetben kimaradtak. Siptár Dániel 8 Iratok 3. o.