Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)

(Credo 200413-4 indított a vár tisztjei ellen, és a kiküldött biztosok számára írt utasítások, valamint a várban tartózkodóknak írt levelek fennmaradtak az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Thaly-gyűjteményében.

96 Ezek szerint tehát amikor Pálffy János átvette az ostrom vezetését, Ordódy György parancsnokhelyettes kezdeményezésére egyes tisztek tárgyalásba kezdtek vele. Nagyszeghy Gábor tudtával, de tevékeny részvétele nélkül augusztus 17-én fegyverszünetet kötöttek, és két héttel későbbre a kapitulációt is megígérték, abban az esetben, ha nem érkezik kuruc felmentő sereg. A tisztek másik része ezt árulásnak tekintette, és követek útján értesítették Rákóczit. Beleznay János, Bokros Pál és Somogyi Ferenc (Ordódy György nélkül) Szerencsen felkeresték a fejedelmet, aki őket küldte vissza az ügy kivizsgálására és a rend helyreállítására. Az volt a feladatuk, hogy visszatérve a hűséges Kőszeghi Imrével

97 együttműködve hívják össze a védőket, és olvastassák fel a nekik szóló levelet.

98 Nagyszeghy Gábort - ha valóban nem volt köze az áruláshoz - hagyják meg a parancsnokságban,

99 mellé azonban Kőszeghi kerüljön helyettesnek.

100 Ordódyt azonnal végezzék ki, fejét hajítsák ki a bástyán - feltehetőleg a megegyezés felbontásának jeléül. A többi felelőst verjék vasra és alkalmas személyekkel váltsák fel. Végül eskessék meg az őrséget, hogy bármi hasonlót tapasztalva az illetőt ugyanígy megbüntetik, és a fejedelem engedélye nélkül nem adják fel a várat. Az élelmiszert vegyék köztulajdonba, a nőket és védelemre alkalmatlanokat bocsássák ki. A követek a bennmaradóknak ígérjék meg Rákóczi gyors segítségét, majd térjenek vissza a foglyokkal és tegyenek jelentést.

101 Az akció teljes titokban zajlott, erre a biztosoknak esküt is kellett tenniük.

102 A fejedelem nem táplált illúziókat az őrség hűségével kapcsolatban. Egy másik, titkos utasítást is adott ugyanis a követeinek arra az esetre, ha már a kapituláció után érkeznének, vagy az addig hűségesek is a megegyezés mellé álltak volna. Eszerint a parancsnokokat külön-külön keressék fel és tudakozódjanak a tárgyalások állása felől. Ha még visszafordítható a folyamat, járjanak el az előző utasítás szerint, ha azonban nem, hívassák össze az őrséget Kőszeghi Imrével. Azok összegyűlte után tőlük maguktól is kérdezzék meg, hogy mi a szándékuk. Intézzenek beszédet is hozzájuk, melyben emlékeztessék őket esküjükre, Érsekújvár fontosságára, az ellenfél Veszprémben és Késmárkon elkövetett csalárdságaira

103 és az orosz cár várható segítségére. Ha ez meggyőzi őket, adják át a nekik szóló levelet, de ha nem, közöljék velük, hogy egyedül ők a felelősek Érsekújvár elvesztéért. A kapitulációig megadott két hét alatt ugyanis nem volt lehetséges felmentést küldeni. Ezután pedig térjenek vissza a fejedelemhez.

104 A követek tényleges tevékenységéről nem sokat tudunk. Érsekújvár mindenesetre nem kapitulált augusztus 31-én, Ordódy pedig fogságba került. Nem végezték azonban ki, a szabadságharc végéig fogva tartották. A többi vétkest rövid idő után kiengedték a börtönből. Rákóczi elégedetlensége miatt egy a követeknél magasabb rangú tisztet küldött oda a hajdúival együtt, illetve Károlyit újabb segélyakcióval bízta meg. Erre viszont annak már nem nyílt lehetősége. Beleznayék ugyan végül elküldték a fejedelemhez az elfogott Ordódyt, majd maguk is visszatértek hozzá, de jelentéstételük után négy nappal, szeptember 24-én a védők mégis feladták Érsekújvárat.

105 Nem sokkal azelőtt, hogy Rákóczi értesült az érsekújvári árulásról, a szenátussal elhatározta a császárral folytatandó béketárgyalások megindítását. Ez a tárgyalássoro-