Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.
Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)
bontakozott ki, 21 és amely a Rákóczi-szabadságharc lezárását máig tartó viták kereszttüzébe állította. 22 Ez tehát az az általános történelmi háttér, amelybe Ráday Pál 1709-1711 közötti iratainak most kiadott része segítségével közelebbi bepillantást nyerhetünk. Az a tény, hogy ez által nem egy kérdésben gazdagodnak a korszakról lévő ismereteink, a forráskiadvány fontosságát jelzi. Mivel pedig az új ismeretek tudatossá válásához a források olvasása mellett éppúgy fontos azok értékelése és összefüggésbe állítása is, a következőkben a megjelent dokumentumok rövid összegzésére teszek kísérletet, természetesen nem a teljesen kimerítő feldolgozás igényével. Erdély a Rákóczi-szabadságharc kulcsfontosságú tényezője volt. Rákóczit ugyanis kizárólag erdélyi fejedelemként tekintette szuverénnek a nemzetközi közvélemény, a magyar rendek Confoederatióját mindvégig nem ismerték el. Bizonyára ezért ragaszkodott a fejedelem olyannyira a szatmári béke megkötése idején is ehhez a címhez, illetve Erdély önállóságához, hiszen az általános európai béketárgyaláson is csak szuverén állam képviseletében foglalhatott volna helyet Rákóczi követe. 23 Ennek ellenére maga a terület csak 1704 és 1707 között állt - és nem is teljes egészében - a kuruc sereg ellenőrzése alatt. A gyakori hadmozdulatoknak kitett területen nem mutatkozott kedvező lehetőség a művelődés számára sem. Rabutin császári tábornagy még 1704-ben feldúlta a nagyenyedi kollégiumot, a terület labanc kézre kerülése után, 1707-től pedig Rákóczi pártfogása alatt az intézmény maga is bujdosni kényszerült. 1707-ben Kolozsvárra, majd Szatmárra, végül 1708-ban Nagybányára költözött, csak 1709 februárjában tért vissza eredeti városába. 24 A kollégiummal bujdosott annak híres tanára, Pápai Páriz Ferenc is, aki a magyar tudomány több területén is kiemelkedő műveket hagyott hátra. Az egyik ilyen munkája Szenczi Molnár Albert latin-magyar szótárának bővített kiadása. 25 Ennek a szótárnak a kiadásáról, illetve a kollégium sorsáról két most megjelent irat is tájékoztat minket. 26 A kollégium sorsával kapcsolatban Marosvásárhelyen egy ismeretlen tartalmú megállapodás született Ráday és Pápai Páriz között. Benda Kálmán sejtése szerint Ráday azt ajánlhatta, hogy a kollégium kérje hivatalosan a fejedelem támogatását, így helyezve biztonságba a tanárokat és diákokat. 1709 januárjában azonban Pápai Páriz már úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ezzel a lépéssel csak további támadásoknak tenné ki az iskolát, ezért visszautasította az ajánlatot. 27 Emellett a szöveg alapján 28 egy másik értelmezés is elképzelhető: talán Pápai Páriz Ferencet valamilyen személyes szolgálatra kérték fel, amelyet félve az abból származó, rá és esetleg még miatta a kollégiumra is leselkedő veszélytől, ezúton visszautasított. A levélben az említett visszautasítás a szótár kiadására vonatkozó közlésekkel annyira összefonódik, hogy elképzelhető egy magával a kiadással kapcsolatos megegyezés is. A Dictionarium kiadására vonatkozóan szintén eddig ismeretlen adatokhoz jutunk a két levélből. A Lőcsén 1708-ban kinyomtatott köteteket Pápai Páriz nem mindjárt bocsátotta kiadásra, hanem a kedvezőtlen körülményekre való tekintettel csak néhány közelebbi iskola számára engedte megküldeni. Egy példányt a levéllel Rádaynak is juttatott. Ezeket még nem véglegesnek szánta, hanem - ahogy a nyomdász Brewer János Rádaynak írt levelében olvashatjuk - félve, hogy idősebb kora miatt már nem
