Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: Szogd és ujgur manicheizmus

Irodalom Luce Boulnois: A selyemút. Kossuth, 1972. S. Bira: Mongolin tüühijn aszuudal. Ulaanbaatar, 1986. 110-122. o. A mongolok titkos története (MNT). Fordította: Ligeti Lajos. Gondolat, 1962. Moule: Christians in China before 1590. Londres, 1930. Yang Hsien Yi: Two studies in the history of foreign relations of the Chinese Empire. In Philobiblon. Nanking, 1947. Sz. G. Klastornij: Drevneturszkij runicseszkije pamjatniki Szrednej Azii. Moszkva, 1964. Sz. G. Klastornij-V. A. Livsic: The Sogdian inscription of Bugut revised. ActaOrientalia Hungáriáé. XXVI. (1)., 1972, 69-102 o. Colin Mackerras: The Uighur Empire (744-840) according to the Tang Dynastie Histories. Canberra, 1968. P. Saeki: The Nestorian Relics in China. Tokyo, 1938. E. G. Pulleyblank: A Sogdian Colony in Inner Mongólia. Toung Pao, 1952. 317-356. o. H. Perlee: Mongol ard ulszin hot szuurin tovesoon. Ulaanbaatar, 1961. A. Amar: Mongolin toves tüüh. Ulaanbaatar, 1989. Erdélyi István-Sugár István: Ázsiai lovas nomádok. Gondolat, 1982. R. Ghirsman: Az ókori Irán. Gondolat, 1985. Lévay Mihály (szerk.): A katolikus hittérítés története I. Franklin Társulat, 1937. Ligeti Lajos: Az ismeretlen Belső-Ázsia. Athenaeum, 1940. Polonyi Péter: Kína története. Maecenas, 1994. Denis Sinor: The Cambridge History of Early Inner Asia. Cambridge, 1990. Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története. Szeged, 1993. The Oxford Classical Dictionary, ed: Simon Hornblower and Antony Spawforth. Oxford, 1996. Mitológiai enciklopédia. I-II. Főszerkesztő: Sz. A. Tokarev. Gondolat, 1988. F. W. Mote: Imperial China. 900-1800. Cambridge, 1999. Képek jegyzéke 1. kép: Nagyméretű falfestmény töredéke az egykori Szogdiánából. Afrászijab, 7. sz. Taskent, Történeti Múzeum (Közép-Ázsia művészete Avicenna korában. írta és összeáll.: Lutfija Ajni. Bp., 1971. 7. kép) - A Szászánida-kor perzsa művészetének továbbélését tükrözi. 2. kép: Nagyméretű falfestmény töredéke az egykori Szogdiánából. Pendzsikent, 7-8. sz. Szentpétervár, Ermitázs (Zsivopisz drevnevo Pjandzsikenta. Moszkva, 1954. 34. tábla) - Indiai hatás észlelhető rajta. 3. kép: Sírból előkerült festmény (140X54,9 cm). Turfán, 8. sz. Tokió, Nemzeti Múzeum. (A. GiuganinoA. Tamburello-J. Okada: Nationalmuseum Tokio. Wiesbaden, 1971. 23. o.) - Ez a különös kép - írástudó és szolgája egy fa alatt - a nyilvánvaló hatás ellenére nem nevezhető kínainak; s Turfán térségében ekkoriban igen erős volt a szogd jelenlét. 4. kép: A lungmeni barlangtemplom egyik fülkéje. A szamárhátmotívum valószínűleg manicheus hatásra vall. (A szerző felvétele) 5. kép: Szogd felirat a türk időszakból: a Buguti kő. 6. század 2. fele. Mongólia, Arhangáj megye, Cecerlegi Dzaja pandita egykori kolostora. Jelenleg Néprajzi Múzeum. (A szerző felvétele) 6. kép: A jelenleg ismert legrégibb ujgur felirat: a Doloodoji sztélé. 8. század. Mongólia, Uvsz megye. Megyei múzeum. (D. Cevendordzs-L. Dasnjam-A. Ocsir-N. Urtnaszan: Mongol nutag dahi tüüh szojolin durszgalt. Ulaanbaatar, 1999.) 7. kép: Karabalgaszun jelenlegi állapota (A szerző felvétele) 8. kép: Ujgur manicheus levél töredéke. 10 sz. Bezelik barlangok, Turfán. (The brocade and silkfrom the Silk road. A catalogue. National Museum, Tokyo. Tokió, 2002.) 9. kép: Ujgur manicheus miniatúra. 10. sz. Turfán (Albert von Le Coq: Chotscho. Koeniglich Preussische Turfan Expeditionen. Berlin, 1913. 5. tábla) 10. kép: Szír felirat Ulaan Tolgojban. Mongólia, Hovd megye, Mönhhajrhan járás. (A szerző felvétele)