Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - PINTÉR GABOR: Tempusomnia revelat. Joseph Lortz...

Miért is érdekes és jelentős Lortz személye? És miért merült feledésbe mégis? Életrajza többé-kevésbé tipikus tudósi pályát mutat: alapos, sokoldalú képzés után egyetemi és tudósi, kutatói és oktatói karrier következett. Lortzot a történelemhez való hozzáállása teszi különlegessé. A tanuló Középiskolai tanulmányai alatt az akkor általános pozitivista alapokon folyt az oktatás. Történelemtanárai emberileg ugyan rokonszenvesek voltak, de sem ők, sem a tankönyvek nem nyújtottak a száraz tényéknél többet. „Valódi történelmi dimenzióról nem volt szó. Még kevésbé a történetkritikáról, a szellemről."

2 Néhány esetre emlékezett csak vissza idős korában, amelyek gyümölcsözően hatottak későbbi munkásságára. „Prof. Palgentől hallottuk egy ízben: olvassák a Simplicius Simplicissimust, és akkor többet meg fognak tudni a harmincéves háborúról, mint ha egy kazal évszámot és adatot tanulnának meg".

3 Az idős Lortz teljes mértékben igazat ad volt tanárának. Tisztában van vele ő is, hogy a Simplicissimus nem történelemkönyv, a regényben azonban minden adattárnál jobban tükröződik a kor atmoszférája és valósága. Ezért - korlátozott értelemben - mégiscsak forrásértékű a történész számára is. Másik echternachi tanára, akiről megemlékezik, prof. Kauder. O mondotta diákjainak egyszer: „Messieurs, il faut ouvrir le formules!"

4 A formulák, a szavak, a felszín mögé nézni! Ez az a gondolat, amely azután egész életében elkíséri Lortzot: megvizsgálni a hátteret, megismerni az alapot. A „formulák" mögött az ÉLŐ IGÉT felfogni. Innen indul késztetése, hogy minél pontosabban és egyértelműbben fogalmazzon. Minél jobban adja vissza a szavakkal a gondolatoknak azt a jelentését, amely megfogalmazódott benne. Különbséget tesz korrektség és igazság között: „a korrektség nem igazság". A korrektség csak a hibák hiányát jelenti. Bár nagyon fontos, azonban a korrektség még nem az élet. Az igazság az élet.

5 Figyelmeztet azonban arra is, hogy vigyázni kell a korrekt formula és az élő kifejezés közötti különbségre és viszonyra. Különösen a teológia, a prédikáció és a katekézis terén. A tiszta korrektség túlértékelésében nagy veszélyt lát, mert a puszta tan terméketlenséget okoz. „A betű öl, a lélek éltet." Római tanulmányai során a híres és patinás Collegium Germanico-Hungaricum

6 falai között lakott. Bizonyosan nagy várakozással tekintett a római évek elé, hiszen Róma városa kivételesen gazdag „történelemkönyv". Várakozásában csalódnia kellett. Sem a Germanicumban, sem pedig a Gregorianán senki sem akadt, aki az egész világról összegyűlt hallgatók előtt ezt a történelemkönyvet felnyitotta volna. A Gergely Egyetemen a történeti gondolkodásmód ismeretlen volt. Bármily hihetetlennek tűnik, de saját bevallása szerint számára Róma csak kerülőút volt a történelemhez.

7 A művészet és a régészet tanulmányozása azonban életre szóló élményt jelentett számára. A művészet iránti érdeklődése már Echternachban megnyilvánult. Rómában a korai keresztény, a reneszánsz és még inkább a barokk emlékekkel való találkozás az élő történelem megpillantása volt. Különösen Michelangelo érintette meg mélyen.