Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - VITÁLIS GYÖRGY: A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberekélete és műve

Az első világháború utáni nehéz pénzügyi helyzetben a Paleontologica Hungarica kiadásával szerzett érdemeket. Főbb művei: A Börzsönyi hegység északi részének üledékes képződményei (Földtani Közlöny, 1915), Felső-kréta Dinosaurus nyomok a Kosdi eocén széntelep feküjében (Földtani Közlöny, 1921/22), Atavisztikus vonások a szeletai barlangi medve fogazatán (Földtani Közlöny, 1926), Az Ursus Böckhi Sehl, helyzete a medvék törzsfájában (Földtani Közlöny, 1928). Irodalom Jakucs Lászlóné: Majer István emlékezete. - Földtani Közlöny, 84. 1-2. 1954, 179. o. Kenyeres Ágnes főszerk.: Magyar Életrajzi Lexikon, második kötet L-Z. Második, változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1982. 126. o. JUGOVICS LAJOS (Budapest, 1887. dec. 17.-Budapest, 1975. dec. 14.). Apjajugovics Lajos cipészmester, édesanyja Kulik Lídia. A Budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgimnáziumban történt érettségi után a Tanárképző Főiskolát végzi el, ahol középiskolai tanári oklevelet szerez, majd a budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán Krenner József professzornál doktorál (1912). 1911-től a budapesti Tudományegyetem Ásvány-Kőzettani Intézetében tanársegédként, majd adjunktusként működik. 1919 őszétől az Erzsébet Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára nevezik ki rendes tanárnak, az Ásványtan-Vegytan Tanszék élére. 19281932 között a Szegedre áttelepített Tanárképző Főiskolán folytatja munkáját. Négyéves (1932-36) minisztériumi szolgálat után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasággeológiai tanszékére kerül. Ifj. Lóczy Lajos mellett beosztott főiskolai tanárként, később c. rk. egyetemi tanárként működik (1936-1948). 1948-1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Földtani Tanszékén, 1950-től pedig - tevékeny élete végéig - a Magyar Állami Földtani Intézetben dolgozik. Első nagyobb munkája a Borostyánkői hegység geológiai és kőzettani viszonyai (Földtani Int. Évijei., 1916.) című értekezés. Igazi tudományos tevékenysége során a magyarországi bazaltvulkánosság képződményeit dolgozta fel, így a Salgótarján környéki és a Balaton-felvidéki bazaltok kiváló ismerője és publikálója volt. A Földtani Intézetben a hazai kőbányászat területén dolgozott. A régi kőbányák korszerűsítése, bővítése, fejlesztése és új kőbányák telepítése terén (például Zalahaláp, Uzsa) végzett kutatásokat. Munkája nyomán indult meg hazánk legnagyobb és legkorszerűbb gépesített bazalt és andezit kőbányáinak a működése. Ugyanekkor a Gulács hegy és a Badacsony kőbányászatának megszüntetése, természetvédelmi területté való nyilvánítása is az ő érdeme. Munkásságának eredményeiről a hazai és külföldi folyóiratokban számolt be.