Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.
Figyelő - SZÉPLAKI GYÖRGY: A tudomány fellegvárai (ActaPapensia - Acta Patakina)
számában, megmutatkozik, miként, milyen aprólékosan dolgozza fel Pápa kutatógárdája városa történetét, s egyben hogyan ad segítséget a regionális kutatásokhoz is: Ifj. Hermann István forrásközlése 12 minden kis részletre kiterjedő vizsgálattal mutatja meg két korábbi (1893, 1998) kutatás ellentmondásait és valószínű pontatlanságát a karthauzi barátok Pápán vásárolt és eladott házbirtokáról (1520-1529 között). Magyarázó jegyzetekkel közli az elemzett forrásokat. Mezei Zsolt egy ősnyomtatvány 13 kéziratoldalán található bejegyzéseket közöl, ellátja jegyzetekkel, a latin szövegek magyar fordításával. A kézirat érdekessége, hogy egy eddig nem publikált, Pápára vonatkozó bejegyzése is van. Az Acta kiadójának nemes kezdeményezése a régebbi helytörténeti munkák megjelentetése a folyóirat Újraolvasó rovatában. A múltidézés tiszteletre méltó szándéka mellett egyéb haszna is van ezeknek a közléseknek. Ujabb, illetve nem teljesen feldolgozott területekre irányíthatja a helytörténeti kutatók figyelmét, a közölt írásokat pedig a mai követelményeknek megfelelő jegyzetekkel is elláthatja' 4 . Kicsit bulvárlapba illő címmel jelentette meg Hermann István egy sértetlen, pápai vonatkozású oklevél szövegét, amely egy apasági tárgyalás menetét rögzíti. 15 A forrásközlés külön értéke, hogy rajta van Pápa város második pecsétje, s mintaszerű magyarázatok, jegyzetek segítik a laikus olvasókat is az eligazodásban. Az anyagi kultúra kutatásának (a művészettörténet, a néprajz, a történelem kutatási területe) újabb lehetőséget adott a számítógépes feldolgozás, amely a nagy mennyiségű adathalmaz statisztikai rendezését segíti. A gazdaság, a háztartás, a lakáskultúra történeti vizsgálata nem nélkülözheti az ún. inventáriumkutatásokat (hagyatéki leltárak). Az iparosok életmódjára, a foglalkozásuk jellegére és a mesteremberek műveltségére mutat rá Kemecsi Lajos munkája. 16 A helytörténeti és regionális, valamint az egyháztörténeti kutatásokat segítheti Jakab Réka műhelytanulmánya és bőséges forrásközlése. 17 A már fentebb említett alfabetizációs konferencia előadásai között is vannak a régió helytörténetére vonatkozó munkák. 18 Varga J. János adatai sokféle kutatásban felhasználhatók. Az országszerte szép számmal megírt és még megírandó uradalomtörténetek az itt közölt iratanyagokban összehasonlító adatokra lelhetnek, de érdekes képet rajzol példáival a nyelvi formák, a gondolkodás, az életmód jellegzetességeiről is. Hudi József munkája, a tényfeltáráson túl, a kutatás módszertanába is bepillantást enged. (Sokat lehet tőle tanulni!) Benda Gyula a keszthelyi gimnázium anyakönyveinek adataiból következtet a diákok származása és családjaiknak az írás-olvasásban történő előrehaladása közötti kapcsolatra. Ugyancsak a konferencia anyagában található Barna Gábor helytörténeti munkája 19 . Pápától, a régiótól távolabb eső terület, Kunszentmárton régről fakadó hagyományőrzését mutatja be nyelvi, irodalmi szempontból is érdekes dokumentumban. Az Acta Papensia nyitottságát, a pápai gyűjtemény alkotói és kiadó elveit is jól példázta az alfabetizációs konferencia, amelyen levéltárosok, muzeológusok, történészek, néprajzkutatók, irodalomtörténészek fejthették ki nézeteiket a magyarországi írásbeliség kialakulásáról, s bár az előadások (tanulmányok) sora történeti visszatekintés volt, a konferencia mégis nagyon aktuális kérdéseket vetett fel: Hogyan tovább? Miként alakulhat az olvasás-írás helyzete a jövőben, hiszen ma már elfogadott nézet, hogy a modern kor egy új szóbeliség/képiség irányába halad. 20 Ha a reklámot tekintjük
