Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

és rangja szerepel. A gazdag aranyozású címert tömött elrendezésű manierista indadíszre fűzött trófeumtárgyak sora övezi. Lucskai Bánó Ferenc 1768-as halotti címerét jó száz év választja el a Bakos-féle halotti címertől. Álló ovális alakú középső mezejében itt is az elhunyt családi címere, körülötte feketére lakkozott, domború felületű széles sáv húzódik, melynek felső kétharmadán az elhunyt címe és rangja, alsó harmadán a halálára vonatkozó adatok szerepelnek. A Bakos halotti címer körbefutó feliratával szemben itt a két szövegrész a körbefutó sávra festett szalagokkal el van választva egymástól, és mindkét szövegrész egy nézőpontra, az emlék előtt állva, alulról történő olvasásra van szerkesztve. Keretdísze gyöngyházszínű alapból kiemelkedő aranyozott részek szervetlenül fűzött csoportjából áll. Fent megkettőzve erősen kifelé, lent laposan szétterülve befelé hajló kagylóhéj szerű motívum látható. A szöveget hordozó fekete sávon pedig az elválasztó szalagoknál kétoldalt egy-egy ívesen befelé hajló hasonló elem jelzi a keretdísz fő csomópontjait. A keretdísz azonban így sem alkot szerves egységet, széteső; nélkülözi a barokk dinamizmusát. Nem a szokványos formát mutatja, ám - mivel fő dísze egy címer, és mivel felirata sem hordoz vallásos utalásokat, de kimerítően ír az elhunytak családi kapcsolatairól feltételesen a halotti címerek közé sorolható az 1769-es Zimmerman-epitáfium is. A Zimmerman-epitáfium felépítésében - sarkára állított háromkaréjos tábla ornamentális keretben, felül a karéjok közé ékelődő címerrel, alul kerubbal - a később tárgyalandó, 1677-es Pyernik-epitáfium alsó részének felépítésével teljesen megegyezik, tulajdonképpen annak kompozíciójából kiemelt, önállósított elem. Keretének kialakítása és színezése az egy évvel korábbi lucskai Bánó halotti címerével - az összkép ugyan más - részleteiben teljesen megegyezik. A keret kialakítása, a fénylő feketére lakkozott részek, a hasonló íráskép egyként valószínűsítik, hogy ez a két, az összes többi epitáfiumnál jóval fiatalabb emlék ugyanazon műhelyben készülhetett. A negyedik csoport - a második csoporthoz hasonlóan - szintén architektonikus rendszerű oltárokat követő, ám bonyolultabb ikonográfiái programú emlékek csoportja.

6 (13., 14. kép)Ezek a templom legnagyobb méretű és leglátványosabb kialakítású emlékei: a gazdag ikonográfiái program és az architektonikus kialakítás jóval több helyet kap rajtuk, mint az emlékező felirat. Az 1635-ben keletkezett Gelitnik-epitáfium a templom oltárának rendszerét szorosan követi.

7 Manierizmusát - az oltáréhoz hasonlóan - a részek elrendezésének és olvasatának kettőssége jól szemlélteti: architektonikus váza az oltárénak egyszerűsített változata - azonban az egyenes oldalakra applikált és a derékszögű részekbe helyezett tagolt körvonalú faragott alakos és ornamentális részek, valamint az elhunyt adatait tartalmazó aláfüggesztett tábla feloldja ezt az architektonikus kötöttséget és feszességet, az epitáfium körvonalát csúcsára állított rombuszhoz, álló oválishoz teszik hasonlóvá. Az epitáfium az oltárhoz képest kevésbé vertikális, vízszintes és függőleges arányai kiegyensúlyozottabbak. Középső szélesebb és két szélső keskenyebb képmezeje, melyeket négy oszlop három részre oszt, és amely oszlopok a szélső zónákban előreugró párkányzatot hordanak, formailag az antik diadalíveket követi. A két középső oszlopot erős konzolok hordják; alattuk - a konzolok közötti predellaképet alulról