Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - LUFT ULRICH: Karl Richard Lepsius (1810-1884)

Hintze, Fritz és Rühlmann, Gerhard: Karl Richard Lepsius. Begründer der deutschsprachigen Ägyptologie, In: Karl Richard Lepsius (1810-1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 17-28. o. Hintze, Fritz: Champollion. Entzifferer der Hieroglyphen. Berlin, Staatliche Museen, 1972. Höftmann, Hildegard: Lepsius' Beitrag zur Klassifikation afrikanischer Sprachen. In: Karl Richard Lepsius (1810-1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 191-201. o. Karl Richard Lepsius (1810 1884). Akten der Tagung anläßlich seines 100. Todestages, 10.-12. 7. 1984 in Halle (Schriften zur Geschichte und Kultur des Alten Orients, 20), Berlin, Akademie-Verlag, 1988. Leclant, Jean: Champollion, Bunsen, Lepsius, In: Karl Richard Lepsius (1810-1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 53-59. o. Lepsius, M. Rainer: Richard Lepsius und seine Familie - Bildungsbürgertum und Wissenschaft. In: Karl Richard Lepsius (1810-1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 29-52. o. Lepsius, Richard: Briefe aus Aegypten, Aethiopien und der Halbinsel des Sinai. Berlin, Hertz, 1852. Luft, Ulrich: Lepsius und der Verkauf der Sammlung d'Anastasi in den Jahren 1838/39. In: Karl Richard Lepsius (1810-1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 292-313. o. Luft, Ulrich: Aus der Geschichte der Berliner Papyrus-Sammlung. Erwerbungen und Ankäufe orientalischer Papyri zwischen 1828 und 1861. In: Archiv für Papyrusforschung 22/23. (1974) 5-46. o. Müller, Wolfgang: Das historische Museum - die Neugestaltung des Berliner Ägyptischen Museums durch Richard Lepsius. In: Karl Richard Lepsius (1810 1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 276-283. o. Reineke, Brigitte: Die Bedeutung von Lepsius Standardalphabet für die schriftliche Fixiereung afrikanischer Sprachen. In: Karl Richard Lepsius (1810 1884). Berlin, Akademie-Verlag, 1988, 202-207. o. A képek jegyzéke 1. kép. Lepsius és kísérője a sivatagban. Vízfestmény. Naumburg, Stadtmuseum. 2. kép. Ankhkhefren realista és idealizáló ábrázolása sírjában. Giza. Kr. e. 26. sz. (Lepsius: Denkmäler aus Ägypten und Äthiopien - a továbbiakban LD - II 8) 3. kép. A Beni Haszán-i sziklasírok. Kr. e. 21-19. sz. Helyszínrajz. (LD I 58) 4. kép. Ázsiai nomádok. Beni Haszán, 3. sz. sír. Kr. e. 19. sz. (LD II 133) 5. kép. Iuti szobrot farag Tije királyné számára. Teli el-Amarna., Huja sírja. Kr. e. 14. sz. (LD III 100a) 6. kép. Khnum és Hathor szülni vezeti a terhes királynét. A születés csarnokából (a bárkaterem mellett). Luxor, Kr. e. 14. sz. (LD III 74c) 7. kép. Ázsiaiak Tutankhamun előtt. Nyugat-Théba., hivatalnoki temető, 1. sz. sír. Kr. e. 14. sz. (LD III 116a) 8. kép. Papiruszköteg-oszlop Beni Haszánból. Kr. e. 20. sz. (LD I 60) Papiruszköteg-oszlop Karnakból. Kr. e. 13. sz. (LD I 81d) 9. kép. Szenenmut, Hatsepszut királynő kegyence. Kockaszobor. Kr. e. 15. sz. (LD III 25h) 10. kép. Karl Richard Lepsius fényképe, 1874. Berlin, Deutsche Staatsbibliothek A képeket a Freyer-Grunert szerzőpáros könyvéből (lásd Irodalom) közöljük.