Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - GÁSPÁR DOROTTY: A Koszorúk és epigrammák (Sághy Marianne: Versek és vértanúk. A római mártírkultusz Damasus pápa korában 366-384)

keresztény „üldözések" azonosak a modern idők holocaustjával. A modern időkben a vallás kiirtása, a kereszténység felszámolása és egy határozott népirtás volt a cél. Ezzel szemben az ókorban mindössze annyit vártak el a birodalom lakóitól, hogy áldozzanak a császár üdvéért és jólétéért - pro salute et incolumitate -, ami jelentette a testi, lelki erőnlétét és egészségét. Minderre azért volt szükség, mert a császár ilyetén jóléte a birodalom egészének a jólétét garantálta. Aki nem áldozott, az nem akarta a birodalom és vele együtt a birodalom lakosságának a jólétét. Ez sacrilegiumnak számított, amely halálbüntetést vont maga után. Római oldalról nézve, a mártírok nem azért haltak meg, mert keresztények, hanem mert nem áldoztak. Bárki, aki ezt a római magatartást a modern holocausttal azonosítani akarná, durva történelemhamisítást követne el. I. Constantinus nem volt más, mint a lelke mélyéig igaz római. Tegyük hozzá: igaz római uralkodó. Az egész könyv zavarba ejtő: hol briliáns fölkészültségről, hol igen komoly hiányokról tanúskodik. A szerző - vitathatatlanul - jelentős vállalkozásba fogott, de a kivitelezés felemásra sikerült. Gáspár Dorottya Jegyzetek 1 47. o.: tartományi kormányzóból püspökké avanzsált 59-60. o.: mai gazdasági nyelv alkalmazása az ókori keresztény hitéletre és a keresztényekre. 2 43. o.: alexandriai pápát, Athanasiust - a püspök titulatúra jobb, 56. o.: konfliktus méltatása ... konfliktust nem szokás méltatni. 3 19. o.: kéne mennünk..., 40. o.: tető alá hozott nicaeai hitvallást ... * Például: 18. o.: „Enyedi Ildikó már Simon mágus korában is a mai multikulturális metropoliszt, Párizst látja." 19. o.: „Gore Vidal és a Népszabadság Amerikát a Római Birodalommal, sőt az utolsó Birodalommal azonosítja." 25-26 o.. Róma összevetése New Yorkkal: „Nincsenek társadalmi kötelékek, nincs barátság, nincs felelősség a múlt vagy jövő iránt: itt semmi sem termelődik újra. New Yorkot nem arra teremtették, hogy újratermeljen. Minden itt jön létre, és kész." Rómában és a Római Birodalomban volt barátság és felelősség is a múlt és jövő iránt. Ezek miatt az összehasonlítások miatt bocsánatot kell kérnünk az ókori Rómától és a Római Birodalomtól. 5 Nevével a magyar olvasó is találkozhatott. Az Atlantisz Könyvkiadónál jelent meg egyik művének magyar fordítása: Az európai kereszténység kialakulása 200-1000. Budapest, 1999. A szentkultusz című könyve kétszer is megjelent ugyanitt. Peter Brown történész, a Princeton University professzora, tanára a szerzőnek, aki könyvében szolgaian követte tanára könyvének minden formaiságát (fejezetcímek, latin idézetek használata a címekben, fejezetbeosztások stb.). 6 19. o. Amúgy e részlet méltatlanul dehonesztáló Péter Brownra nézve, aki nem az érdeklődése mellett tartott ki. Azért lett ókoros, mert az ókor kutatása kényelmesebb, mint a középkoré. 7 Amíg az ásatások újabb leletet nem eredményeznek. 8 B. Brenk: Spätantike und frühes Christentum. Die vorkonstantinische Zeit (um 200-313). In: Propyläen Kunstgeschichte. Supplementband I. 1977. 16-35. o. 5 Bővebben a kérdésről: Richard Krautheimer: Early Christian and Byzantine Architecture. Published by Penguin Books, 1965, 3-15. o. Szükséges megjegyezni továbbá azt a tényt, hogy különbség van magán- és hivatalos építkezés között. Constantinus előtt hivatalos keresztény építkezés nem volt, de volt keresztény magánépítkezés. 10 E „forradalmasítás" lényege a következő: az egyházat nem mint Krisztus misztikus testét veszi figyelembe, hanem annak csak materiális struktúráját, amelyet ma egyházszervezetnek hívunk. Ha az egyháznak isteni alapításától és örök tanításától eltekintünk, akkor csak hibák sorozatává válik történelme. Hibák voltak, vannak és lesznek is az egyházban, hiszen tagjai bűnös emberek. Az azonban, hogy az eszme ?"\ f\ a"-'