Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - IFJ. FABINY TIBOR: Keresztolvasatok (Paul Ricoeur-André Lacocque: Bibliai gondolkodás)

Keresztolvasatok Paul Ricoeur-Andre Lacocque: Bibliai gondolkodás. Ford. Enyedi Jenő (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003) Paul Ricoeur (1913-) francia filozófus, a 20. századi hermeneutikai gondolkodás egyik legkiválóbb képviselőjének nevét nem kell bemutatni a magyar olvasóknak. Válogatott írásai magyar nyelven először A hermeneutika elmélete (Ikonológia és Műértelmezés 3., Szeged, 1987) című kötetben jelentek meg. Ezt követte A bibliai hermeneutika (Hermeneutikai Füzetek 6., Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1995), majd a Válogatott irodalomelméleti tanulmányok (Budapest, Osiris, 1999). Az Európa Könyvkiadó érdeme, hogy Ricoeur André Lacocque-kal közösen írt könyvét 1998-as megjelenése után öt évvel magyar nyelven is kiadta. A mű először angolul jelent meg Thinking Biblically címen a University of Chicago Pressnél. A francia kiadás Penser la Bible címen ugyanebben az évben jelent meg az Editions du Seuil-nél. A magyar változatot helyesebb lett volna „Biblikus gondolkodás" címmel fordítani. A vállalkozás egyedülálló. Paul Ricoeur a chicagói egyetemen több éven át együtt tanított a szintén francia származású Ószövetség-kutatóval, Lacocque-kal. Lacocque elsősorban exegéta, és a történetkritikai módszer alapján elemzi a bibliai szövegeket. Először ő fejti ki véleményét a kiválasztott ószövetségi szövegekről, majd a filozófus Ricoeur hermeneutikai szempontból reflektál kollégája gondolataira. A történetkritikust elsősorban az érdekli, ami a szöveg „mögött" van, a szöveg kialakulásának körülményei, eredete, „archeológiája"; a filozófust viszont elsősorban a szöveg „előtere", befogadása, hatása, azaz „teleológiája". Vegyük először szemügyre a szerzők módszertanát! Lacocque ugyanúgy tanult a befogadástörténeti hermeneutikából, mint Ricoeur a történetkritikai exegézisből. A hatástörténeti módszer természetesen nem teljesen új megközelítés a magyar olvasók számára sem. Ulrich Luz Evangélium és hatástörténet (Hermeneutikai Füzetek 8.), valamint Ulrich Körtner Az ihletett olvasó (Hermeneutikai Füzetek 19.) is többször idézi Nagy Szent Gergely mondását, hogy „az isteni szavak az olvasókkal együtt nőnek". Vagyis az írott szöveg önálló életre kel, s annak jelentése nem szorítható a szerzői szándékra, s következésképpen a hermeneutikának nem szabad csupán a szerző szándékának feltárására szorítkoznia. Ezzel a szerzők elutasítják Friedrich Schleiermacher romantikus hermeneutikáját. A szö-