Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

TÓTH KÁROLY: „A tradicionális kegyesség védelmet nyújt"

TÓTH KÁROLY „A tradicionális kegyesség védelmet nyújt" A hazai vallási helyzet elemzése Felekezetek a népszámlálási adatok tükrében Magyarországon a 2001. évben tartott népszámlálás vallási helyzetre vonatkozó adatait 2002 augusztusában tette közzé - külön kiadványban - a Központi Statisztikai Hivatal. (5. füzet: Vallás és felekezet. Bp., 2002.) Eszerint az ország lakosságának (alig több mint 10 millió) 75%-a vallásosnak mondotta magát. Az összeírás kérdéseinek megfogalmazását már heves vita előzte meg, mert a hivatalos népszámlálás kezdete (1870) óta 1949-ig a vallásra, a felekezeti hovatartozásra vonatkozó válaszadást szinte „kötelezően" előírták. Az elmúlt több mint 50 éven át lebonyolított népszavazások kérdőívei viszont a vallásra vonatkozó kérdést nem tartalmazták, míg a legutóbbi (a 14.) nem tette ugyan kötelezővé a válaszadást és nem határozta meg a felekezeti hovatartozás kategóriáit, de lehetővé tette a személyes döntésű önbesorolást. Eszerint az ország lakosságának zöme (7 600 000 fő) valamelyik valláshoz tartozik, míg 25%-a (2,5 millió ember) vagy megtagadta a válaszadást, vagy „vallástalannak" tartja magát. Az összeírás érdekessége és egyben meglepetése, hogy a válaszadók 260 vallást, illetve felekezetet jelöltek meg. Az ország lakosságának többsége (5,3 millió fő) római katolikusnak (görög katolikusnak további 269 ezer) tekinti magát. A reformátusok 1 623 ezren, az evangélikusok pedig 304 ezren vannak. Az izraeliták csak alig 13 ezret tesznek ki, bár ők nagy tartózkodással válaszoltak. A magát vallásosnak mondók több, mint 99%-a a „történelmi", azaz hagyományos egyházakhoz (római katolikus, református és evangélikus) tartozónak érzi magát. Figyelemre méltó érdekessége ennek a friss statisztikának az, hogy a keleti keresztyénség, az ortodoxia elenyészően csekély számú, s még tovább oszlik nemzetiség szerint; van magyar, bolgár, görög, orosz, román, szerb ortodox közösség. Azt is hangsúlyozni kell, hogy Magyarországon - eltérően Közép-Kelet-Európa volt szocialista országaitól - a görög katolikusok nem kényszerültek csatlakozni az ortodox egyházhoz, hanem változatlanul a római katolikus egyház egyházmegyéjeként élnek ma is. A magyar protestánsok közösségei - akik Közép-Kelet-Európában a legnagyobb vallási kisebbséget képezik - elérik a 2 milliót. Most csupán emlékeztetünk arra, hogy a szomszédos államokhoz (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Horvátország, Kis-Jugoszlávia) került országrészeken igen jelentős számú protestáns és római katolikus magyarság él, amely lelkileg és szellemileg nem szakadt el az anyaegyházaktól. Megbízható szakértői vélemények szerint a magukat vallásosnak mondók csupán 15-20%-a gyakorolja ténylegesen a vallását, ami Magyarországon ma így is 1,5 millió személyt jelöl. A 7,5 millió és a kb. 1,5 millió közötti tömeg nagy részét az ünnepi (karácsony, húsvét) és alkalmi