Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Figyelő - NAGY GÁBOR TAMÁS: Szűkösségeink és távlataink (Ballá Bálint: Szűkösség)

2003/1-2 Zsilinszky volt a fegyveres ellenállás mellett. S valóban, fegyverrel a kézben fogadta a megszálló német csapatokat. Bajcsy-Zsilinszky gondolatainak, kérdésfeltevéseinek nagy része ma is aktuális: a magyarság és a szomszédos népek összefogása még most sem valósult meg, pedig egy Duna-völgyi őszinte együttműködés igen kívánatos volna. Más kérdés, hogy erre jelenleg a környező államok nagy részében kevéssé van a hajlandóság. Ideálisnak tűnik egy 1943-as tervezete: az 1920-ban Romániához csatolt terület (a tág értelemben vett Erdély) nagy részét a svájci modellhez hasonlóan négy bánságra osztotta, amely a nagyfokú autonómia által garantálta volna az akkor még három meghatározó etnikum (magyar, román, német) békés együttélését és fejlődését. Mivel megítélése szerint „Erdély nélkül nincs magyar hatalom és hivatás", ezért azt csak Magyarország részeként vagy legrosszabb esetben annak társországaként tudta elképzelni. Megszívlelendő még a '48-as magyarokról szóló példázata, amely a magában és a jövőjében bízni tudó embert állítja elénk példaképül. Sullay Gergely Szűkösségeink és távlataink Ballá Bálint: Szűkösség. Kultúrszociológiai tanulmányok (Osiris Kiadó, Budapest, 2001.) Sírja üres akár a megváltóé de késik a húsvét hiába esdi minden áldott délben a harangszó Kányádi Sándor: Hunyadi Ez a vers - ajánlása szerint - Ballá Bálintéknak íródott 1974-ben. Kolozsvári üzenet egy olyan korban, amelyben a vasfüggönyön keresztül még alig lehet üzenetet váltani. Sóhajtás egy olyan korban, amikor még a hívők se nagyon hittek a magyar feltámadásban. Ekkoriban Ballá Bálint barátaival, a magyar emigráció tagjaival már évek óta összejár, hogy egy megtartó közösségben (Szépfalusi István, Cs. Szabó László, Tóth János és mások társaságában) magyar sorskérdésekről gondolkozzanak. Ekkor két éve annak, hogy életre hívták a berni bejegyzésű Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemet. „A társaság célja a magyar kultúra és a magyarság szellemi kincseinek ápolása Európa különböző országaiban élő magyar vagy magyar származású értelmiségiek körében, a magyarságot érintő kérdések tanulmányozása, különös tekintettel a magyar protestantizmus szellemi értékeire és az ökumenikus gondolat fejlesztésére."

1 A hetvenes évek elején alig tudtak vendégeket hívni az anyaországból, ezért keresték a kapcsolatokat a Magyarország trianoni határain túli magyar közösségekkel. Az akkor magát még szabadelvűnek hirdető román nemzetiségi kirakatpolitika jóvoltából így kereshette fel a