Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

mányt az evangélikusok kisebbségi mivoltáról.

12 Andorka Rudolf a Magyar Hírlap 1994. febr. 1-i megállapítására reflektált („az evangélikusok aránya lassan fogyatkozik"). Andorka három egymástól független felmérésre hivatkozik, amelyek az evangélikusok arányát 4,2-4,0%-ra teszik.

13 Sólyom Jenő az 1992-es tisztségviselői beszámolók alapján a nyilvántartott evangélikusok számát 2 75 ezerre teszi (amely a lakosság kevesebb mint három százaléka).

14 Sólyom Jenő szerint „Az utóbbi évek javuló tendenciája ellenére a számok egyértelműen mutatják, hogy még mindig tart a lélekszám folyamatos, szinte drámai csökkenése."

15 Ugyancsak Sólyom Jenő emeli ki a déli kerület presbitériumi ülésén 1994. ápr. 22-én: „a számok tükrében az szerintem letagadhatatlan tény, bármennyire sajnálatos is, hogy az ország összlakosságához képest az evangélikusok aránya nemcsak a múltban csökkent drasztikusan .... hanem ez a csökkenés ma is folytatódik."

16 Az evangélikusok létszámaként tehát két adatot használtak párhuzamosan, az „optimista" 430 ezret, ill. a „realista" 270 ezret. A két adat közti jelentős, 160 ezer főnyi különbség mutatja, hogy már szükség volt pontos adatra. A 2001-es népszámlálás által talált 304 ezres létszám a realista megközelítéshez áll közelebb, a néhány éve még hivatalosan, kifelé, nemzetközi és egyéb helyeken használt 430 ezres létszám lekerült a napirendről. Az új adat nem okozott ugyan nagy meglepetést, de a gazdag hagyományok, az aktivitás alapján sokan mégis többnek gondolhatták híveink számát. Az evangélikus, mint a harmadik történelmi egyház, létszámában jelentősen elmarad a katolikustól és reformátustól. A katolikusok és reformátusok aránya együttesen 67,8%, míg az összes többi egyházé 6,9%. A hazai evangélikusságnál érzékelhető csökkenés szempontjából tanulságos, ha az 1918-ig közös egyházban élő magyarországi és szlovákiai evangélikusok számának alakulását vetjük össze az 1920/1921-2001 közötti nyolcvan év alatt (adatok ezer főben):

17 Összlakosság és %-os növekedése Evangélikusok száma és aránya az összlakosságon belül 1920/1921 2001 Növekedés 1920/1921 Arány 2001 Arány Magy.o. 7 977 10 198 +28% 497 6,2% 304 3,0% Szlov.

18 3 001 5 380 + 79% 383 12,8% 373 6,9% Szembetűnik a hasonlóság és különbözőség: nyolcvan év alatt mind a magyarországi, mind a szlovákiai evangélikusok aránya felére csökkent az összlakosságon belül. Szlovákia kedvezőbb demográfiai fejlődése közrejátszhat abban, hogy ott a számszerű csökkenés nem olyan nagyságrendű, mint Magyarországon (Szlovákiában 10 ezerrel csökkent 80 év alatt az evangélikusok száma, míg Magyarországon 193 ezerrel!). Ennek következtében a szlovákiai evangélikusok száma megelőzte a magyarországiakét. Mivel Szlovákiában már 1991-ben is kérdezték a vallási hovatartozást, az evangélikusok reálisabb 326 ezres száma már tükröződik a Gustav-Adolf-Werk nyilvántartásában, míg Magyarország esetében még mindig a fent említett 430 ezres „rögzített" szám szerepelt.

19