Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.
Rokon irodalmakból - SAÍT FAÍK ABASIYANIK két elbeszélése
Reggel Sivriadán Abroncsos keszegre hajnalban szoktak kievezni. Kalafat tépett kabátjába burkolózott, egészen eltűnt benne. Hamarosan én is elaludtam. Mire fölébredtem, világosodni kezdett. Boldogságot éreztem. Rögtön behunytam a szemem: ma szünet van, nem kell az iskolába menni. Mintha csak diák volnék, aki nagyon elunta már az iskolát: újra tizenhat éves lettem. Hosszú, napfényes, vidám nap várt reám. Kinyitottam az egyik szememet: Kalafat előszedte a horgászdobozt, morgolódva nézegette a rozsdás bádog belsejében összegyűjtött horgait. A másik szememet is kinyitottam: Sotiri föltűrte a nadrágszárát, bement a tengerbe. Az egyik szikla tövében gyűjtögetett valamit. Karját vállig vízbe dugta: mikor az ingujja vizes lett, ő is morgolódott. Nyújtóztam. Rájuk köszöntem: - Káliméra. - Senki sem felelt. Jobb felől volt a kosár, belenyúltam, előszedtem a zsineget. Végigvizsgálgattam: teljesen ép volt. Rácsomóztam a horgot: a kötésnél mindjárt elszakadt. Kalafat zsinege nyilván nagyon elmállott már: ráncigálta, elszakadt, eldobta. Felém fordult: - Hadd lám a horgodat - mondta. Odanyújtottam a horgot. Pár másodperc múlva hirtelen rám meresztette kivörösödött szemét: - Ezzel akartál te abroncsos keszeget fogni? - kérdezte. - Miért, mi baja van? - Még hogy mi baja van? - dühösen megrántotta a horgot: a hegye az ujjába szaladt. Bekapta, szívta a vért: - Mozog a hegye. - Az előbb még nem mozgott. - Csak nem rángattad meg? - Miért rángattam volna? - A keszeg nem olyan, mint a vén teve. „Megfogott a gazdám": aztán jól nevelten odaballag hozzád. A keszeg szabadulni igyekszik. Te meg keringeted majd az anyja kínját - mondta. - Hiszen csak most néztük meg. - Ne beszélj mellé, már rá akartad kötni. -Jól van, hagyjuk. Adj egy normális horgot, tegyük rá. - Az enyémek is berozsdásodtak. Keservesen találtam egyet, amelyik nem laza. - Akkor mit csináljunk? - Ráadásul három ember nem horgászhat egy csónakban. - Sotiri akkor ne horgásszon. - Majd te adod a kenyérrevalónkat? Sotiri közbekiáltott: - Főnök, elvágta a kagyló a kezemet, igen vérzik. - Elég lesz az már, gyere ki! - De nagyon vérzik, főnök! - Talán bizony idehozzuk az orvost, fickó. Mindjárt eláll; de ha mégse, dohánylevelet szorítunk rá. Gyere ki a vízből, egy-kettő!