Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Seminarium ecclesiae - GYŐRI L. JÁNOS: Gondolatok a korszerű magyar protestáns műveltség tartalmáról

hiszen mindezek csupán kegyességnek otthont adó, műveltséget gyarapító vagy köz­vetítő intézményesült szellemi termékei mindig aktuális hitbeli megújulásunknak, ami viszont Isten kegyelméből ingyen adatik. * * * Az egykor kereszténynek nevezett Európa, a protestantizmus bölcsője, ma súlyos krí­zishelyzetben van. A modernség, a felvilágosodás kora óta, a korábbi keresztény vála­szokat lesöpörve az élet nagy kérdéseire evilági megoldásokat kínál, hol a liberalizmus, hol a nemzeti eszme, hol a szocializmus különböző ideológiáival. Napjaink posztmo­dern kultúrája rafináltabb: lerántja a leplet az evilági megoldásokról, de nem nyújt helyettük újat, s ebben a helyzetben az európai ember a fogyasztásba menekül. Ám a fogyasztáshoz szoktatott ember csömört kap vagy mohósága rabja lesz. A maradék kereszténységnek, s ezen belül a magyar protestantizmusnak is föl kell készülnie arra, hogy hamarosan igen sok lesz a kiábrándult, csalódott, hajótörött ember környeze­tünkben. Sürgősen meg kell tehát találnunk az előző fejezetben függőben hagyott kérdésekre a korszerű válaszokat, hogy olyan alternatív kultúrát teremthessünk, amely kezelhetővé teszi korunk emberének erkölcsi, világnézeti válságát. Lehet, hogy radi­kális lelki fordulat előtt áll az öreg kontinens? Olyan fordulat előtt, amely az evangé­lium szellemében képes újrateremteni a protestáns műveltség néhány elemét is: a hallás/meghallás/engedelmesség készségét, az egyetemes távlatok iránti fogékonysá­got, a bibliai gyökerű kritikát, a confessio belső lelki kényszerét és az önkorlátozó minőségigényt? Lassan rá kell ébrednünk, hogy ha a „tékozló" Európa életben akar maradni, nincs más választása: el kell jutnia - vagy vissza kell térnie? - a keresztény nagykorúság állapotába. Jegyzetek 1 Személy szerint is megköszönöm Szabó Dániel egyházkerületi főgondnok (Miskolc), Gonda László teo­lógiai tanársegéd (Debrecen), Fazakas Gergely gimnáziumi tanár, PhD-hallgató (Debrecen) és Virágh György református lelkipásztor (Gyula) észrevételeit, valamint Mányoki János könyvtárigazgató, szer­kesztő (Budapest) biztatását és tanácsait. 2 A protestáns kegyességre nézve lásd: Németh, 2001. 3 Kósa, 1996. 65. o. 4 A magyar protestantizmus és a felvilágosodás kapcsolatához lásd: G. Szabó Botond: Vallás és felvilágo­sodás. In: Uő., 2000. 399-428. o. 5 Kósa, 2002. 65. o. 6 Korompay, 1998. 7 Kulcsár-Szabó, 1994. 8 Török, 1993. 9 Loewenich, 1958/1993. 14. o. 10 A barthi teológiával kapcsolatos ilyen irányú észrevételem inkább megérzésen alapul, hozzáértő teoló­gusok részéről szükségesnek tartom a kérdés mélyebb elemzését. 11 A protestáns fundamentalizmus és a kultúra viszonyához lásd: Kósa, 1996. 65-66. o. Kósa, 2002. 65. o. 12 A magyar művelődés és a protestantizmus kapcsolatát az előbbi néhány bekezdésben csupán futólag érintettük, hiszen a kérdésnek viszonylag gazdag irodalma van. A magyar protestáns kulturális kánon és értékrend kérdéséhez lásd: Kósa, 1986. 67-73. o.

Next

/
Thumbnails
Contents