Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Seminarium ecclesiae - GYŐRI L. JÁNOS: Gondolatok a korszerű magyar protestáns műveltség tartalmáról

hiszen mindezek csupán kegyességnek otthont adó, műveltséget gyarapító vagy közvetítő intézményesült szellemi termékei mindig aktuális hitbeli megújulásunknak, ami viszont Isten kegyelméből ingyen adatik. * * * Az egykor kereszténynek nevezett Európa, a protestantizmus bölcsője, ma súlyos krízishelyzetben van. A modernség, a felvilágosodás kora óta, a korábbi keresztény válaszokat lesöpörve az élet nagy kérdéseire evilági megoldásokat kínál, hol a liberalizmus, hol a nemzeti eszme, hol a szocializmus különböző ideológiáival. Napjaink posztmodern kultúrája rafináltabb: lerántja a leplet az evilági megoldásokról, de nem nyújt helyettük újat, s ebben a helyzetben az európai ember a fogyasztásba menekül. Ám a fogyasztáshoz szoktatott ember csömört kap vagy mohósága rabja lesz. A maradék kereszténységnek, s ezen belül a magyar protestantizmusnak is föl kell készülnie arra, hogy hamarosan igen sok lesz a kiábrándult, csalódott, hajótörött ember környezetünkben. Sürgősen meg kell tehát találnunk az előző fejezetben függőben hagyott kérdésekre a korszerű válaszokat, hogy olyan alternatív kultúrát teremthessünk, amely kezelhetővé teszi korunk emberének erkölcsi, világnézeti válságát. Lehet, hogy radikális lelki fordulat előtt áll az öreg kontinens? Olyan fordulat előtt, amely az evangélium szellemében képes újrateremteni a protestáns műveltség néhány elemét is: a hallás/meghallás/engedelmesség készségét, az egyetemes távlatok iránti fogékonyságot, a bibliai gyökerű kritikát, a confessio belső lelki kényszerét és az önkorlátozó minőségigényt? Lassan rá kell ébrednünk, hogy ha a „tékozló" Európa életben akar maradni, nincs más választása: el kell jutnia - vagy vissza kell térnie? - a keresztény nagykorúság állapotába. Jegyzetek 1 Személy szerint is megköszönöm Szabó Dániel egyházkerületi főgondnok (Miskolc), Gonda László teológiai tanársegéd (Debrecen), Fazakas Gergely gimnáziumi tanár, PhD-hallgató (Debrecen) és Virágh György református lelkipásztor (Gyula) észrevételeit, valamint Mányoki János könyvtárigazgató, szerkesztő (Budapest) biztatását és tanácsait. 2 A protestáns kegyességre nézve lásd: Németh, 2001. 3 Kósa, 1996. 65. o. 4 A magyar protestantizmus és a felvilágosodás kapcsolatához lásd: G. Szabó Botond: Vallás és felvilágosodás. In: Uő., 2000. 399-428. o. 5 Kósa, 2002. 65. o. 6 Korompay, 1998. 7 Kulcsár-Szabó, 1994. 8 Török, 1993. 9 Loewenich, 1958/1993. 14. o. 10 A barthi teológiával kapcsolatos ilyen irányú észrevételem inkább megérzésen alapul, hozzáértő teológusok részéről szükségesnek tartom a kérdés mélyebb elemzését. 11 A protestáns fundamentalizmus és a kultúra viszonyához lásd: Kósa, 1996. 65-66. o. Kósa, 2002. 65. o. 12 A magyar művelődés és a protestantizmus kapcsolatát az előbbi néhány bekezdésben csupán futólag érintettük, hiszen a kérdésnek viszonylag gazdag irodalma van. A magyar protestáns kulturális kánon és értékrend kérdéséhez lásd: Kósa, 1986. 67-73. o.