Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - GUÓTH EMIL: Gömbös Gyula politikai pályaképe

Összegzésként néhány rövid adalékkal szeretnénk szolgálni a mind teljesebb személyiségrajz felvázolásához. Gömbös Gyula számára a hatalom olyan eszköz, amellyel egy igazságos össznemzeti célt megvalósíthat. Gömböstől elvitathatatlan a belső hitből és meggyőződésből fakadó jobbító szándék, amelyről Kornis Gyula így vélekedett: „Komolyan élt Gömbösben, akit sokan Naturburschnak, sőt a szerencse ágán a hatalomra feltört természetes embernek tartottak, a magasabb szellem őszinte tisztelete."

10 A reális jellemrajzhoz hozzátartozik azonban, hogy a nagypolitika világába „homo novus"-ként érkező katona új stílusának árnyoldala is volt. A kormánypárti bemutatkozó vacsorán (1932. október 5-én) elhangzottak ezt jól érzékeltetik: „Brutális őszinteséggel fogok veletek érintkezni, mert elvem, hogy minél közelebb áll hozzám valaki, annál kellemetlenebb vagyok hozzá. De megkívánom, hogy velem szemben is ugyanilyen őszinteséggel legyetek. S ha elhatároztam valamit s ha a pártvezér - mert István vezér nekem adta át e tisztet - akar valamit, akkor egységet kérek és nem frakciót. Úgy érzem, megértetek engem."

11 - mondta. Az új politikai stílusból fakadó negatív gyakorlat leginkább az 1935-ös választások körüli küzdelmekben érhető tetten. A nagyarányú győzelem érdekében alkalmazott módszerek a régi fajvédő társakat sem kímélték. A kisgazdák vezérével, Eckhardt Tiborral kötött megállapodás be nem tartása, a Bajcsy-Zsilinszky Endrével szemben alkalmazott választási törvénytelenségek nem írhatók a miniszterelnök javára. A sértett Bajcsy-Zsilinszky kilépett a vitézi rendből és így nyilatkozott: „Én ezennel leteszem vitézi rangomat és csak vitézségemet tartom meg magamnak, amit tőlem ebben a rövid életben már senki nem vehet el."

12 A megkívánt egységet veszélyeztető, ellenzéki álláspontjukhoz ragaszkodó volt pályatársak számára Gömbös nem kívánt politikai mozgásteret hagyni. Gergely Jenővel egyetértve fontosnak tartjuk hangsúlyozni: Gömbös Gyula „tisztakezű" államférfi volt. Soha nem szerzett vagyont, s korrupciós ügy sem fűződik nevéhez. A szerző Gömbös Ernő apjáról írt visszaemlékezéséből idéz, amelyből kiderül, hogy a kormányfő halálakor egyedül Nagytétényben volt egy villájuk kb. 30 hold földdel, amit édesanyja hozományából vettek. „Apám a család anyagi ügyeivel nem ért rá foglalkozni. Halálakor ezért meglehetős adósság maradt utána. Ezt - igaz - a kormány rendezte."

13 - jegyezte fel fia. Gömbös Gyula 1936. szeptember l-jén kelt levele politikai végrendeletnek is tekinthető. A németországi gyógykezelésre készülő miniszterelnök - októberben már csak földi maradványai térhettek haza - néhány fontos államjogi változtatás szükségességéről írt. A titkos választójog bevezetését elkerülhetetlennek vélte, de ezt nem a kormánypárti többségre támaszkodva javasolta végrehajtani, hanem pártközi értekezleten történő megállapodás keretében. A titkosság következményeitől tartva (a rendszer stabilitását veszélyeztető szélsőségek esetleges előretörése) a választójogi reformok előtt a kormányzó jogkörének további kiterjesztését, valamint a felsőház képviselőházzal szembeni súlyának növelését szorgalmazta. Ezek a változtatások 1939-ig meg is valósultak; azonban semmiképpen sem a diktatórikus tendenciák erősödését kell bennük látnunk, hanem a 30-as évek második felében fölerősödő szélsőséges áramlatokkal szembeni alkotmányos ellensúlyok keresését. 14