Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - SZEBIK IMRE: Közös küldetés - felelős együttműködés

• diaszpóra szituációnk hasonlósága mindig elégséges közös témát adott gyűléseink programjaként éppúgy, mint a testvéri beszélgetések alkalmain. Mely egyházak vállalták a METT szervezetében az összetartozás örömét? A Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház Történelmi háttér Az Erdélyben élő magyarok egyik napról a másikra lettek nemzeti kisebbséggé szülőföldjükön 1918-at követően. Erdély Romániához való csatolásával evangélikus egyházukat kettős kisebbségi sors sújtotta, mely ma sincs másképpen. A nemzeti kisebbséghez való tartozás mellett a felekezeti kisebbségi sorssal is számolni kell. A Romániában kb. 2 millióra becsült magyarság nagy része református vagy római katolikus. A kisebb létszámú unitárius egyház mellett az evangélikus egyház a legkisebb történelmi magyar egyház. Kb. 30 000 lelket számlálnak a magyar ajkú gyülekezetek, de hozzá tartozik az a mintegy 5000 fős szlovák anyanyelvű evangélikus közösség is, mely Nagylakon, illetve a környékén levő falvakban él, a magyar határ mentén, közel Békéscsabához. A Brassóban és a Barcaságban élő gyülekezetek nagy többsége az erdélyi reformációval jött létre, gyökereik a 16. századig nyúlnak vissza. Akkoriban ezek a gyülekezetek az erdélyi szász egyházhoz tartoztak. A 19. század végén a magyar nyelvű gyülekezetek önálló magyar evangélikus egyházmegyeként szerveződtek és kinyilvánították a szász evangélikus egyháztól való függetlenségüket. Idővel ez az egyházmegye a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz csatlakozott. 1918. után a Romániához csatolt részeken lévő magyar evangélikus gyülekezetek egyházkormányzás nélkül maradtak, így 1921 -ben kénytelenek voltak egy önálló romániai evangélikus egyházba szerveződni. így jött létre 1921-ben a Romániai Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház. Ezt az elnevezést az 1999-ben több, mint 50 év után először összeült Zsinat megváltoztatta. Jelenlegi elnevezésük: Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház. A II. világháború idején a romániai norvég zsidómisszió munkája nyomán létrejött Bukarestben egy román ajkú evangélikus gyülekezet, amely mind a mai napig a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozik. Világviszonylatban ez az egyetlen román ajkú evangélikus egyházközség. Az egyház nyelvi, nemzeti sokszínűségét gazdagítja, hogy olyan városokban, falvakban, ahol az erdélyi szász evangélikus egyháznak nincsenek szervezett gyülekezetei, a hívek a magyar ajkú egyházhoz tartoznak, magyar evangélikus lelkészek lelkigondozzák őket - német nyelven. Ezzel magyarázható, hogy néhány évvel ezelőtt a Lutheránus Világszövetség (továbbiakban: LVSZ) égisze alatt létrejött a romániai szász és magyar evangélikus egyház közös Tartományi Tanácsa. Az egyház szolgálati nyelve magyar, de a szlovák gyülekezetekben szlovák nyelven tartják az istentiszteleteket, a német ajkú gyülekezeteknek németül, míg az egyetlen román ajkú evangélikus gyülekezetben román nyelven hirdetik az igét, így szerezve