Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - KARÁTSON GÁBOR: Jakob Böhme és a Föld Szíve

Ez az Apokalipszis nyelve és a böhmei színelméleté (amely, nem úgy, mint a redukcionista newtoni, tisztán látja a színek mennyei-isteni-természeti helyét és funkcióját) s egy eljövendő természettudományé, amely a Földet az Égből, az Eget a Földből magyarázza majd. (21,69-70:) „Lásd a Föld titkát; ahogy a Föld szül, úgy kell neked is szülnöd. A Föld nem ugyanaz, mint a belőle kisarjadó test, hanem annak a testnek az anyja; amiként a te húsod sem a szellem, hanem a hús a szellem anyja. De mindkettőben, a Földben is és a te húsodban is el van rejtve a tiszta Istenség fénye, s az áttör, és testet szül neki ama test mineműsége szerint: mert amilyen az anya, olyan lesz a gyermek. Az ember gyermeke a lélek, és megszületik a csillagszületésben a húsból; a Föld gyermekei pedig fű és gizgazok, fák, ezüst, arany, mindenféle ércek." Anélkül, hogy a környezeti katasztrófát név szerint említené, Böhme mélyebben látja összefüggéseit, mint a mai kétségbeesettek: mindenesetre messzebbről érkezőnek és nagyobb messzeségekbe futónak. Egy magasabb értelemben vett Környezet katasztrófája az, mint amilyennek többnyire érteni szokták, a Körülvevő, a jaspersi das Umgebende katasztrófája, Égé és Földé, Isten és ember kapcsolatáé; majd háromszáz évvel Nietzsche előtt élesen látja azt a pontot, amelyben kérdéseink összefutnak, ha másféle választ ad is erre a pontra, mint Nietzsche az ő híresebbé vált „Isten meghalt"-]Aval (21,71-72:) „Azt mondod erre: Dehát hogyan találhatnám meg helyemet a Föld születésében, hogy értenék is valamit belőle? Lásd, a Föld születése a maga születésében áll, akárcsak a teljes Istenség maga, és nincs semmi különbség, csak a haragban való romlás, amelyben a megfoghatóság áll; egyedül ennyi a különbség, s a halál ISTEN és a Föld között. Tudnod kell, hogy ISTENnek mind a 7 szelleme a Földben van és szülnek, akárcsak az Égben: mert a Föld ISTENben van, és ISTEN sohasem halt meg, hanem csak a legkülső születés halott (...)." Jegyzetek 1 Jacob Böhme: Sämtliche Schriften. Faksimile-Neudruck der Ausgabe von 1730 in elf Bänden, begonnen von August Faust, neu herausgegeben von WILL-ERICH PEUCKERT. Erster Band: Aurora, oder Morgenröthe im Aufgang. Fr. Frommans Verlag Stuttgart, Günther Holzboog, 1955 2 Arne Naess: Az ökológiától az ökozófiáig (részletek); In: Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv. Szerkesztette Lányi András, Budapest, 2000, 61-71. 3 Böhme későbbi betoldása az első kiadásban 4

Szalitter vagy szalniter, tulajdonképpen sal nitri, salétrom. Böhme által többértelműen használt fogalom, amelynek első szinten valamely lény puszta anyagi alapját kell jelölnie. Szerepet játszik továbbá a negyedik s a hetedik természeti forma „szalnitrikus ijedelménél" (salnitrischer Schrack), amennyiben a többi természeti formára hatva próbálja őket tökéletességre vinni. (Friedrich Schulze-Maizier szerint) 5 Franz von Baader: Bemerkungen über das zweite Kapitel der Genesis, besonders in Bezug auf das durch den Fall des Menschen eingetretene Geschlechtsverhältnis. In: Baader: Über die Begründung der Ethik durch die Physik und andere Schriften. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 1969, 85. 6

Uo. 73. 7 MYSTERIUM MAGNUM, oder Erklärung über Das Erste Buch Mosis, Von der Offenbarung Göttlichen Worts durch die drey Principia Göttlichen Wesens, auch vom Ursprung der Welt und der Schöpfung, Darinnen das Reich der Natur und das Reich der Gnaden erkläret wird. Zu mehrerm Verstände des Alten und Neuen Testaments, was Adam und Christus sind und wie sich der Mensch im Licht der Natur selber erkennen und betrachten soll, was Er sey, und worinnen