Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Corpuse evangelicorum - BENCZÚR LÁSZLÓ: Egyháztörténet a hitoktatásban...

házunk számára 1954-ben, az ún. Rákosi-korszak idején, amikor az általános okta­tást a sztálinista ideológia csillagképe határozta meg. Az új egyháztörténeti tankönyv elkészítésére Sólyom Jenő teológiai professzor ka­pott megbízást az Evangélikus Sajtóosztálytól. Viszonylag kedvező pillanatban, ami­kor Rákosit egy időre Nagy Imre cserélte fel a kormányzat élén. A kedvező pillanatot Dezséry László püspök, a Sajtóosztály vezetője felismerte. Úgy látta, alkalom nyílt ki­váló világi egyháztörténészeink egybehívására azzal az indoklással, hogy legyenek se­gítségül a készülő egyháztörténeti tankönyv (tankönyvek) szerkesztésénél. Nemcsak a tankönyv érdekében, hanem annak ürügyén az ő érdekükben is kérte közreműkö­désüket. Azért hívta meg őket, hogy érezzék: egyházunk figyelemmel követi életüket és munkásságukat. És azért is, hogy szembesüljenek az egyház küldetésével és a nagy változások idején az egyház számára adott feladatokkal. Cseréljék ki nézeteiket világi történészeink, teológiai tanáraink és katechetikai munkát végző lelkészeink kétnapos tudományos konferencia keretében. Meghívására a következő történettudósok jöttek el: Mályusz Elemér, Kosáry Domokos, Kossányi Béla az ÖLSZ igazgatója, Komjáthy Mik­lós, Szalatnay Rezső, Makkai László, Gyapay Gábor. Egyházunk vezetői közül Dezséry László püspök (elnökként), Vető Lajos püspök és Grünvalszky Károly főtitkár vett részt az alkalmon. Rajtuk kívül Karner Károly, Sólyom Jenő, Wiczián Dezső, Pálfy Miklós, Prőhle Károly, Ferdinánd István, Nagy Gyula teológiai tanárok, valamint H. Gaudy László egykori fővárosi vallástanítási igazgató, a konferencia jegyzője, Szilády Jenő, Gyöngyösi Vilmos, Ottlyk Ernő, Fekete István, Rédey Pál, Szeberényi Tamás lelkészek, Benczúr László püspöki titkár, a szervezőmunka végzője volt jelen. Az értekezlet összehívására jelentős mértékben inspirálta a püspököt Mályusz Elemér professzor, akit egyetemi katedrájának elvesztése után még Ordass Lajos püspök bízott meg Országos Levéltárunk igazgatásával. Wiczián Dezső teológiai tanárral karöltve ha­tékony munkát végeztek. Munkájuk, majd később Sólyom Jenő teológiai profeszszor munkássága nyomán alakult ki az Evangélikus Országos Levéltár mai struktúrája. Mályusz Elemér szorgalmazta, hogy a lelkészek, de maga az egyházvezetőség is vegye komolyan az irattárak kezelését és a levéltárak gondozását. Magával vitte a budavári Országos Állami Levéltárba a püspököt, hogy példán érzékeltesse, miről van szó. Rossz példaként idézte egyik lelkészünk kijelentését, aki szerint selejtezni kell a sok hivata­los iratot, mert ugyan kit érdekel a napról napra halmozódó sok papír. így válaszolt a lelkésznek: Ennyire nem hisztek munkátok jelentőségében? Nem hiszitek, hogy egy idő múlva a történészeket érdekelni fogja útkeresésetek, munkátok, helytállásotok a történelem e sajátságos szakaszán? A legjelentéktelenebb iratot is meg kell őrizni. Kér­te a püspököt, bíztassa a lelkészeket, és akit csak tud önéletrajzírásra. A kiértékelést bízzák a jövő történészeire. - Szalatnai Rezső író, történész és pedagógusként szintén szorgalmazta az összejövetelt. Örömmel vállalta a közreműködést Makkai László teo­lógiai képzettséggel is rendelkező református történész. Vele ökumenikus munkássá­guk során került közvetlen kapcsolatba a püspök. Eredetileg a fóti Mandák Otthon lett volna a tanácskozás színhelye. A meghívot­tak elfoglaltsága miatt végül a Déli Egyházkerület Puskin utcai püspöki hivatalában jöt­tek össze március 30-án és április l-jén, szerdán és csütörtökön, délután 3 órai kezdet-

Next

/
Thumbnails
Contents