Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Corpuse evangelicorum - PENTIKÄINEN, JUHA: Lars-Levi Laestadius... (Csepregi Márta ford.)

hatással volt megítélésére is. Mindannak, amit az élet más területén alkotott, nagy része feledésbe merült, vagy félremagyarázták - nem is annyira azért, mert vallási vezetői szerepét hangsúlyozták, hanem inkább ellenfelei próbálták tudományos érdemeit csökkenteni attól kezdve, hogy Laestadius jelentősége megnőtt az egyházban. laestadius élete (1800-1861) Lars Levi Laestadius Jäckvikben, a svéd Lappföld déli részén született 1800. január 10-én, és Pajalában halt meg 1861. február 21-én. Életét négy szakaszra lehet osztani. Mindegyik szakaszt eltérő anyagi, szociális és kulturális körülmények, valamint különböző szerepek, feladatok és érdeklődések határozták meg. E négy szakasz a következő: 1800-1816: gyermekkora és ifjúsága előbb otthon, Jäckvikben, majd féltestvére, Carl Erik Laestadius parochiáján Kvikkjokkban ennek haláláig. 1816-1824: Petrus nevű öccsével együtt töltött diákévei előbb a härnösandi gimnáziumban, majd az Uppsalai Egyetemen. Petrus Laestadius, aki később újságíró és lappológus lett, kezdetben szintén foglalkozott botanikával és ökológiával, és elkísérte Lars Levit kutatóútjaira, melyek során bejárták a svéd Lappföldet, de eljutottak Közép-Norvégiáig és a dél-svédországi Skánéig. 1824-1844: pappá szentelése és lelkészi munkája előbb Arjeplogban, majd Karesuantóban, miközben az észak-svéd gyülekezetek felügyelője volt. Aktív tudományos munkássága a növény- és állattan, a néprajz és a filozófia területén. Több tudományos expedícióban vett részt, többek között a francia La recherche csoport munkájában 1838-40-ben. 1844-1861: megtérése után széleskörű tevékenysége a vallási mozgalom élén ébresztő igehirdetőként, népművelőként és -nevelőként, újságíróként. 1849-ig a lapp többségű Karesuantóban szolgált, majd haláláig a finnek lakta Pajalában, a Torniofolyó svédországi oldalán. Laestadius tudományos munkásságának négy ága A svéd evangélikus egyházban betöltött hivatala mellett Laestadius állandóan több tudományterület aktív művelője volt, és többféle tudósszerepben is megjelent. Ezek a szerepek együttesen alkotják azt a páratlan egészet, melyet e különös ember élettörténete és személyisége alkot. A mozgalom, melyet elindított, már életében heves viták célpontja lett. A vitában maga Laestadius is részt vett, többek között az Ens Ropandes Röst i Öknen [Kiáltó Hang a Pusztában] című folyóiratával, melyet 1852-54ben jelentetett meg. A szócsata halála után is folytatódott, s mind a mai napig megosztja a véleményeket. Sokan nem tudják elválasztani Laestadius személyét a laestadianizmussal kapcsolatos előítéleteiktől. Szintén sokan vannak, akik nehezen tudják felfogni, hogyan lehetett Laestadius egy személyben tudós és vallási vezető. Laestadius tudományos tevékenységének és többféle identitásának újraértékelése mára időszerűvé vált. Születésének 200. évfordulóján a Svéd és a Norvég Tudományos Akadémia által rendezett rendezvényeken természettudósok és a humán tudományok képviselői közösen próbálták árnyaltabbá tenni a róla kialakult képet. A bo-