Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Klasszikusokról - RAKOVSZKY ISTVÁN: „Hatalom, mint a víz, vagy apad, vagy árad..."

RAKOVSZKY ISTVÁN „Hatalom, mint a víz, vagy apad, vagy árad..." Gondolatok a Buda haláláról Arany János egyik legtöbbet vitatott, de kétségtelenül legfontosabb művei egyikeként számon tartott elbeszélő költeményének, a Buda halálá-nak két főszereplője van: a hun királyi testvérpár, az idősebb Buda és az ifjabb Etele. A mű értelmezői ennek ellenére általában csak az egyik hőst állítják középpontba: vagy Etele bűnére, a mű végén bekövetkező testvérgyilkosságra helyezik a hangsúlyt, vagy arra, hogy Buda, miután megosztotta öccsével az uralkodást, hogyan bizonytalanodik el, és sodródik odáig fenyegetettség-érzésében, hogy az Isten Kardját ellopva magára vonja öccse gyilkos indulatát. Ezek a megközelítések a tragikus vétek elgondolásából indulnak ki, s döntően az egyik vagy a másik főhős jellemében és döntéseiben látják a tragikum forrását. Ezek az egyoldalúságok bizonyos szempontból indokoltak lehetnek. Következhetnek a mű torzó voltából - hogy egy végül el nem készült ciklus, a Csaba-trilógia első részének szánta a szerző, noha ugyanakkor önállóan is olvasható darabként adta közre. Ha a trilógia-terv összefüggéseire, a későbbiekben kibontakozó hun nemzeti tragédiára koncentrálunk, akkor természetesen Etelét tekinthetjük főhősnek, s arra figyelünk, hogy Hadúr kiválasztottja elbukik, nem tudván ellenállni a sértett önérzet kiváltotta indulat kísértésének - ha viszont elsősorban az önálló művet tekintjük, amelynek a címe is jelzi, ki a központi alakja, akkor Buda hatalomvesztésének lélektanilag mesterien motivált folyamatát tarthatjuk fontosabbnak, s Etele „csak" ennek összefüggésében kerül a látókörünkbe. Ennek ellenére úgy gondolom, hozzásegíthet a mű mélyebb megértéséhez, ha a két testvért egyenlő súlyú és fontosságú, egymást kiegészítő főszereplőknek tekintjük, és a tragikus végkifejletet sorsszerű, elkerülhetetlen konfliktusukból magyarázzuk. A cselekmény azzal indul, hogy Buda, a hunok királya megosztja öcscsével, Etelével az uralkodást. Ez a mozzanat (amelyet némelyik értelmező nehezen érthető módon „motiválatlannak" minősít) eltér a középkori krónikák változatától, amely szerint Etele (Attila) juttat hatalmából Budának. így szerepel ez Kézai Simonnál is, akinek gesztája Arany egyik fő forrása volt. A nagy jelentőségű változtatás azzal függ össze, hogy Aranynál Buda az idősebb testvér, ezért jog szerint övé a ki-