Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - TRAJTLER GÁBOR: Szokolay Sándor:Confessio Augustana

Szokolay egy egészen más, zenei alkotásokban szokatlan szöveget vett műve alapjául, amely új utakra késztette őt. És engedtessék meg nekem egy nagyon merész állítás: valahol ott foglal helyet számomra ez az opusz a Szokolay-művek között, mint Bach „Ciavierübung III. részének" kötete a Bach-művek között. (A Ciavierübung e kötetében Bach tíz lutheri korált dolgoz fel, a négy liturgikus ének után Luther kátéinak fejezetei szerinti hat Luther-korált. így kerülnek sorra a Tízparancsolat, a Hitvallás, a Miatyánk, a keresztség, a bűnbánat [gyónás] és az úrvacsora énekei. Ezek énekeskönyvünkben a 433., 247., 72., 295., 402. és a 303. szám alatt találhatók. Ezeket a tételeket foglalja keretbe a Szentháromság egy Istent magasztaló hatalmas prelúdium és hármas fúga.) A hasonlóságot már a mű szerkezetében is megtalálom. A Confessio - teljes címén: Confessio Augustana - kantáta bariton szólóra, vegyeskarra, kamarazenekarra és orgonára tíz tételben Op. 77 - keretéül a Praefatio és az Epilógus szolgál, akárcsak Bachnál a keretező prelúdium és a fúga. A kantáta többi nyolc tételéből a hasonló tartalmú tételek: téma hitvallás keresztség bűnvallás úrvacsora a Confessio tétel címei De Deo De baptismo De peccato originis De coena Domini a Luther-korái Wir glauben all Christ unser Herr Aus tiefer Not Jesus Christus unser Heiland énekeskönyvi szám Ev.ék.247 Ev.ék.295 Ev.ék.402 Ev.ék. 303 De ez csak külsőleges hasonlóság. Mindkét zeneszerző túllép a primer értelmezésen. Bach nem egyszerűen az adott dallamot dolgozza fel - noha a dallam mindenütt sértetlenül felhangzik - hanem a szövegi mondanivalót ragadja meg, és azt közelíti meg zenei eszközökkel. És ebben is legtöbbször nem a kézenfekvő könnyen kifejezhetőt, az érzelmit, hanem a mögötte lévő teológiai tartalmat fejti ki. Ez teszi a Clavierübungot olyan sokat vitatott művé, amivel az esztéták és teológusok bizony alig tudnak megbirkózni, vagy sokszor ellentétes értelmezéseket adnak ugyanannak a zenei megoldásnak. A Confessio is több tételében ilyen: a zenei megoldások nem a közvetlen felkínált lehetőséget ragadják meg, hanem a szimbolikust, a teológiaihoz közel állót. Ezzel elkerüli a vulgáris értelmezést, és absztrakcióval élve a mögöttest, a lényegest mutatja meg. A teljes hitvallás 28 tételének megzenésítéséről természetesen szó sem lehetett. A szöveg kiválasztása Weltler Ödön (1911-1998) ágfalvi lelkész, a szerző apósának munkája. Generációjának kiváló teológusa, a Luther-iratok és hitvallásaink jó ismerője volt. Szokolay Sándorral szoros munkakapcsolatban állt, a Luther-kantáta német nyelvű szövegkönyvét is eredeti szövegek alapján ő állította össze. Majd az Ecce homo című Kazantzakisz-opera és a Szávitri opera német nyelvű műfordítása is az ő munkája. Weltler Ödön szövegválasztása döntő volt a Confessio kompozíciójának létrejöttében és sikerében. A 28 hitvallási tételből nyolcat használt fel, és abból választotta ki a legjellemzőbb szövegrészleteket. Természetes, hogy itt elsősorban teológiai munkáról volt szó, hogy a hitvallás lényege kerüljön megszólaltatásra. így a vá-