Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - HUBERT GABRIELLA: A Lőcsei énekeskönyv

H. HUBERT GABRIELLA Istenes énekek a 17. századi lőcsei magyar énekeskönyvekből Lőcse lakossága a reformáció után, egészen a 17. század utolsó harmadáig, evangélikus volt. Eletéről, az evangélikus egyházi eseményekről Hain Gáspár korabeli, 1684-ig tartó krónikája tudósít.

1 A 17. század első évtizedeiben, a Bocskai-felkelés által kivívott vallásszabadságnak hála, élénk evangélikus egyházi élet folyt a városban. Ebben a kedvező légkörben alapította meg a könyvkötéssel és könyvkereskedelemmel foglalkozó Brewer (Breuer)-család a lőcsei nyomdát és kiadót. Pavercsik Ilona levéltári kutatásai nyomán

2 pontosan kirajzolódik a 16. század második felében Wittenbergből Lőcsére letelepedő Brewer-család és -nyomda története. A 1619-1622 körül alapított tipográfiát Lorenz Brewer (15901664) virágoztatta föl, aki 1625-től a városi képviselőtestület elöljárója, 1639-ben pedig lőcsei tanácsos is volt. Fia, Sámuel (1645-1699) folytatja a sikeres családi vállalkozást és apja politikai pályafutását. Az erősödő ellenreformációban - amikor pl. 1674-ben Lőcsén az evangélikus vallásgyakorlást is megszüntették - mindvégig állhatatosan szolgálta az evangélikus ügyet. Az 168l-es soproni országgyűlést követő korlátozott vallásszabadság idején, 1684-ben Sámuelt a város főbírájává választották. Ennek a két tekintélyes lőcsei evangélikus polgárnak, Lorenz és Sámuel Brewernek nyomdájához kötődik a 17. századi lőcsei énekeskönyv-kiadás virágzása. A háromnyelvű felvidéki, valamint a távolabbi gyülekezetek számára magyar, német és szlovák nyelven adtak ki gyülekezeti énekeskönyveket.

3 Az alábbiakban a lőcsei magyar énekeskönyvkiadás három fő típusát mutatjuk be. I. A Lőcsén 1629-ben megjelenő énekeskönyv

4 folytatja a korábbi bártfai evangélikus gyűjtemény

5 szerkesztési gyakorlatát: ünnepek, témák és alkalmak szerint csoportosítja az énekeket (ünnepiek, káté-énekek, penitenciáról, megigazulásról, hitbeli bizodalomról, hálaadások, háborúságban való dicséretek, ördög és bűn háborgatása ellen, anyaszentegyházról, keresztyéni jámbor életről, reggeli és esti dicséretek, az emberi élet rövid és bizonytalan voltáról, temetésiek.) A német énekeskönyvek hatása nemcsak a szerkesztésben, hanem az új, németből fordított énekek közlésében is kimutatható. Érdekessége a kötetnek, hogy Brewer előszóként egy korábbi, 1622-es lőcsei kiadás

6 Károlyi Zsuzsán-