Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - SZIGETHI AGNES: Az Emmausi vacsora

Stom néhány világi tárgyú kompozíciója mellett (antik mithológiai vagy zsáner jelenetek) túlnyomó többségében bibliai tárgyú képeket festett, s ezek között a legnagyobb számban a Pásztorok imádása és az Emmausi vacsora fordul elő - a másolatokon kívül az utóbbi tárgyban 8 képe ismert, nem nehéz tehát stílusának alakulását követni ebben a témában. A Nicolson által a szicíliai periódusba helyezett, a legkésőbbi változat a Pommersfeldeni Emmausi vacsora.

14 A heves fény-árnyék hatások kiemelik a kompozíció négy alakjának mély barázdákkal szántott vonásait, („égetett agyag"), a kenyeret éppen megtörni készülő Krisztussal szemben az egyik tanítvány mind arckifejezésének, mind kézmozdulatának túlzó megformálásában már szinte az eredeti szándék is visszájára fordul (inkább „távozz tőlem, Sátán" hatását kelti). A nápolyi korszakból való a legtöbb ábrázolás, amelyek között a göttingeni (Kunsthistorisches Seminar)

15 változat stílusa nyilvánvaló átmenetet képez a szicíliai művekhez. A legkiérleltebbek közé tartozik a nápolyi (Museo di Capodmonte

16

), valamint Grenoble-i múzeum példánya.

17 A mesterséges megvilágításnak itt is a számára oly kedvelt, Honthorst műveiből átvett módszerét alkalmazta: a középre helyezett gyertya fénye világítja meg az asztal körül ülő három alakot, az éppen a kenyeret megtörtő Krisztus komoly arcát és a két tanítványt, akik spontán, heves mozdulatokkal fejezik ki meglepetésüket. A kompozícióban kiemelt fontosságú asztali csendélet részletei utalnak a jelenet eukarisztikus jelentőségére: a Krisztus kezében tartott, megtöretett kenyéren túl a tányérra helyezett báránylapocka ugyancsak Krisztusi üzenettel és a sótartóban a só, amelynek szimbolikus jelentésére („Ti vagytok a föld sója") csak a legújabban hívta fel a figyelmet a holland kutató, Paul Eeckhout.

18 A Grenoble-i kép stílusában még jelen van Honthorst fény-árnyék kezelésének bársonyossága, füstös-párás hatású lágy átmenetei, de érzékelhető Caravaggio erőteljesebb, dinamikusabb, drámaibb fény-árnyékainak ismerete és hatása is. Hogyan illeszkedik ezek közé a művek közé a budapesti Emmausi vacsora? (4. kép) Itt is, mint Stom kompozícióinak többségén - és eltérően elődei többségének módszerétől - Krisztus nem a kompozíció középpontjában, hanem a jobboldalon foglal helyet, ezzel fokozva a drámai hatást. Az asztal körül ülők kiegészülnek a két fogadós alakjával, akik közül az öregasszony ráncos, petyhüdt arca előlegezi a későbbi Stom-szereplők karakterét. Bár a fény és árnyék ellentétei nem nélkülözik a drámaiságot, átmeneteik szelídebbek a későbbi alkotásoknál, közelebb állnak, talán a legközelebb Honthorst módszeréhez. A Honthorsttal való kapcsolatra utal a baloldali apostol arctípusa, jellegzetes, karakteres profilja, amely rokonságot mutat több Honthorst-típussal, néha szinte szószerinti idézetként, az Uffiziben lévő, 1620-ban festett Pásztorok imádását ábrázoló kép

19 baloldalán látható pásztorok egyikének profilját, a másiknak testtartását és kézmozdulatát megismételve. De nagyon hasonlít a Szórakozó társaságot ábrázoló,

20 ugyancsak az Uffiziben lévő kép baloldali, félig háttal ülő szereplőjének profiljához is. Az öregasszony tipusa is megtalálható Honthorst több képén is, többek között a római Santa Maria della Scala templom oltárképén, a Keresztelő János lefejezésén,

21 amelyet Stom bizonyosan láthatott. Ezek a szoros stíluskapcsolatok arra utalnak, hogy a művész egyik legkorábbi - római - képével van dolgunk, amely telítve van az itáliai, a fi-