Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Seminarium ecclesiae - BIBÓ ISTVÁN: A Sylvester János Protestáns Gimnázium

Jegyzetek 1 Az előzmények iránt részletesebben érdeklődők számára az érintett tanár-közösség oldaláról megvilágítja a történteket Bibó István: Iskola az egyházban. A Baár-Madas és a magyar református egyház. - Jelenkor, 1996. február, 169-188. old.. 2 Az iskola engedélyeztetésekor benyújtott programunk ezt így foglalja össze: „A Sylvester János Protestáns Gimnázium felállításával a Protestáns Gimnázium Egyesület olyan iskolát kíván létrehozni, mely legfőbb többletét a nevelésben nyújtja; célja az, hogy ezzel segítséget adjon az életbe induló fiataloknak. De abban az életsegítségben, melyet iskolánk adni akar, a keresztyén hitnek nem csupán értékrend-meghatározó szerepe van. Azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink számára a személyesen megélt hit személyes erőforrást jelentsen; értékrend-meghatározóként pedig ne csupán receptként szolgáljon, hanem az önálló, felelős gondolkodással összekapcsolódva, minden helyzetben képessé tegye őket a jó és rossz, az igaz és a hamis közötti különbségtételre, s az ebből következő konzekvenciák levonására. Az iskola tehát keresztyén szellemiségű nevelést és ennek keretében korszerű képzést és műveltséget kíván nyújtani; pedagógiájának teológiai alapvetésében a bibliai alapokra és a reformátori tanításra támaszkodik, s a magyar protestantizmus hagyományából merít. Célja: segítséget nyújtani a fiataloknak abban, hogy eligazodjanak saját életük, nemzetük és a világ alapvető kérdéseiben, s e hazában találják meg feladatukat, a tisztesség, felelősség és a szolgálat útján járva." 3 Ez a teológiai alapvetés még a korábbi iskolánkban végzett munkához foglaltatott írásba 1994/95 telén, de érdemi megvitatásától a fenntartó minden módon elzárkózott (részletesebben ld. erről az l.sz. jegyzetben idézett tanulmányt, illetve annak a pedagógiai programról szóló fejezetét). Újonnan alapított iskolánk számára 1997-ben minden tartalmi változtatás nélkül, csupán bevezetője átdolgozásával adaptálni lehetett. Korábbi formájában megjelent a Budapesti Baár-Madas Református Gimnázium 1994/95ös Evkönyvében (Bp., 1995.): A nevelés és oktatás célja és elvi alapjai a Budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumban. Pedagógiai program, I. rész. írta Bibó István és Bibó Istvánné, a "Hit, tudomány, értelem" c. fejezetet Bogdányi Gábor. Ez a munka három fő témakörre osztva tárgyalja a keresztyén nevelés kérdéseit: 1. Kicsoda az ember, (akit, illetve akivé nevelni akarunk) a bibliai és reformátori tanítás szerint; s milyen további kérdések következnek ebből? - 2. Melyek azok a legfontosabb kérdéskörök, melyekkel a keresztyén hit a nevelésben szembesít bennünket? mit mondanak ezekről a bibliai és reformátori tanítások; s ennek alapján mit tekinthetünk értéknek és mit nem, mit lényegesnek és mit lényegtelennek? - 3. A keresztyén iskola közegei és viszonylatai c. részben az iskola, a család, az egyház és a világ viszonyának kérdéseit tárgyaljuk. E részeken belül minden témakör három részre tagolódik: először az adott kérdéssel kapcsolatos bibliai és reformátori tanítást foglaljuk össze, azután a mai helyzetben adódó feladatokat és kihívásokat, lehetőségeket és veszélyeket, végül a pedagógiai ajánlásokat és szempontokat. 4 A 2.sz. jegyzetben már idézett program szerint „az iskola elsősorban olyan diákokat vár, akik a keresztyén hit és értékrend, valamint a protestáns hagyományok és felfogás felé fordulnak; de felekezeti hovatartozástól függetlenül nyitott mindenki számára. Minden diákot szeretne bevonni a láthatatlan egyház közösségébe; és azokat a diákokat, akik valamely látható egyház (felekezet) tagjai, arra nevelni, hogy mint önállóan és felelősen gondolkodó keresztények (Krisztus-követők), más egyházak ismerete és megbecsülése mellett saját felekezetük iránti hűségben találják meg helyüket és feladatukat." 5 A Sylvester János Gimnázium Barátainak Köre 1999-ben alakult, egyelőre formális bejegyzés nélkül, valóban baráti körként; szerepe azonban az iskola szempontjából rendkívül fontos. Tagjai olyan, szakmájukban és egyházukban egyaránt nagy tekintélyű emberek, akik vállalkozásunkat kezdettől fogva rokonszenvvel kísérték és a legkülönbözőbb módokon segítették. Ismerték és ismerik a rendszerváltáskor újrainduló egyházi oktatási intézmények nehézségeit, s közelről látták egyik-másiknak a hajótörését vagy legalábbis zátonyra futását. Érzékelik tehát a bajokat és veszélyeket is, s ezért komolyan kritikus észrevételeikre is számíthatunk. 6 A Szülőtanács rendkívül nagy segítséget jelent az iskola számára mind a szülőkkel való kapcsolattartásban, mind a kritikus szülői észrevételek közvetítésében, mind bizonyos szervezési feladatok elvégzésében, munkák kivitelezésében és rendezvények szervezésében. Különösen jól sikerült a 2000-ben első ízben megrendezett „szülők bálja", nemcsak az iskola javára fordított bevétel, hanem a jó szervezés és a jó hangulat tekintetében is. fii