Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - T. NÉMETH ANNAMÁRIA: A Prónay-család műtárgyai...

re I. Ferdinánd heraldikai programját jeleníti meg. Ugyanitt a hangszergyűjteményben egy 1587-ből származó, spinettel egybeépített ostáblát is őriznek.

14 A budapesti Iparművészeti Múzeumban egy 17. század eleji hímzett és egy 18. századi bőrberakásos példány található.

15 A 17. századi művelődéstörténeti források tanúsága szerint nemes uraink is szívesen töltötték idejüket ezzel a taktikai játékkal, amelyben a szerencsének is nagy szerepe van. Néhány példát említünk: Esterházy Miklós írja 1627-ben feleségének, Nyári Krisztinának: „...Mulatságunk kevés vagyon. Hanem azt a táblát kockájával és fájával is küld ide édes fiam, s talán az ostáblát is, hogy ha ki nem járhatunk, legyen mégis valami belső mulatságunk... Tárcsán 20. Junii 1627."

16 Bethlen Gábor fejedelem számára „Anno domini 1622 post augustum, Keresztesi Pál uram Konstantinápolyban vásárlóit ő felsége számára: Egy ostáblát vöttem asperis 4000 írt 60„.

17 Néhai Horváth Miklós ingóságainak leltárában a következőt olvassuk: „Anno 1735 die 19 May Az ötödik egy másfél singes fejér láda, melyben vannak a portékák e szerint... 8. Egy ostábla karikáival."

18 A Prónay-család fejedelmi megjelenésű tárgyát csak a hagyomány kapcsolja I. Apafi Mihály személyéhez. Kétségtelenül feljegyezték Apafi különleges vonzódását a játékokhoz, különféle mechanikus szerkezetekhez, órákhoz. Azonban mindössze abban a leltárban szerepel „egy nagyméretű játszótábla", amelyet menyének, bethleni Bethlen Katának a hagyatéki pereskedése során vettek fel 1724-ben.

19 Semmi sem bizonyítja, hogy a Prónay-család ostáblájáról van szó. A keleties ízlésű tárgy készítési helyének meghatározását csak bonyolítják a nagyméretű achát lapok, mivel az ilyen színű köveket Európában a 19. század elejéig csak Idar-Oberstein környékén /Pfalz/ bányászták. A külső oldalakat borító szalagrekeszzománc színei és motívumai valószínűsíthetnek ugyan erdélyi készítést, a belsőben lévő filigrán borítás és a fák alakja azonban törökös ízlésre vall. A múzeum újkori gyűjteménye még egy Prónay eredetű tárggyal büszkélkedhet. A család értékőrző attitűdjének köszönhető, hogy ez a gyermekjáték funkciójú biedermeier stílusú babalakás a gyerekjáték gyűjtemény értékes, megbecsült darabja. (7. kép) A babaszobák hátfalán Prónay Dezső húgának Rózának /született 1850-ben/ a kézírása arról tanúskodik, hogy 1858, vagy 1859 karácsonyán újrakárpitozva kapta. Jellemző, hogy amikor a család az 1950-es évek elején a kitelepítés elől értékeit menekíteni kényszerült, bútoraival együtt a babalakást is a múzeum gondjaira bízta. 1960-ban ajándékozták a Tápay Szabó Gabriella tevékenysége nyomán fellendülő gyerekjáték gyűjteménynek.

20 A babaszobák, babalakások történetét megelőzi a babaházak története. Az első babaházmodéll V. Albert bajor herceg elgondolása szerint készült az 1550-es években, de nem gyermekei szórakoztatására, hanem a hercegi udvar reprezentációjaként. A babaház később az előkelő leánykák nevelésében játszott szerepet. Az 1800-as évek elején a németországi játékkészítő központokban megkezdték a bababútorok, babaszobák készítését. A Prónay gyermekek játéka egybeépített nagyobb és kisebb szobából áll. A fából készült nyitott szobák padlóját márványozott papírral vonták be. A szalonnak két ablaka van, falán kék aranymintás papírkárpit; fent plasztikus