Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - FONT ZSUZSANNA: Zinzendorf és a herrnhutiak

Jegyzetek 1 Geschichte des Pietismus, 2-3, 1995, 2000. A kötetek fejezetei jó bibliográfiai összefoglalót is nyújtanak; a tárgyról válogatott bibliográfia készült: Bibliographisches Handbuch zur Zinzendorf-Forschung. Hrsg. Dieter Meyer. Düsseldorf 1987. - Zinzendorf művei és a herrnhuti mozgalom korai nyomtatott dokumentumai 1962-től folyamatosan jelennek meg hasonmás kiadásban, a friss kutatási eredményekről pedig a Pietismus und Neuzeit ill. folyóiratuk, az Unitas Fratrum referál rendszeresen. 2 Pár hónapja jelent meg meg magyarul Johannes Wallmann 1990-ben kiadott kompendiuma a pietizmusról. Ennek egyik fejezete a herrnhuti közösségről szóló összefoglaló. 3 Keserű Gizella: Adalékok Johannes Simonides életéhez, in: Fabiny Tibor - emlékkönyv. (Előkészületben.) 4 Az itt következő rész összeállításában főképpen a következő munkákra támaszkodtam: Zinzendorf und die Herrnhuter Brüder. Quellen zur Geschichte der Brüder-Unitaet von 1722 bis 1760. Hrsg. Hans-Christoph Hahn, Hellmut Reichel. Hamburg 1977.; Hans Schneider: Nikolaus Ludwig von Zinzendorf, in: Orthodoxie und Pietismus. (Gestalten der Kirchengeschichte, 7. Hrsg. Martin Greschat). Stuttgart etc. 1982, 347-372.; Dietrich Meyer: Zinzendorf und Herrnhut, in: Geschichte des Pietismus. Bd. 2. Hrsg. Martin Brecht, Klaus Deppermann. Göttingen 1995, 3-106. 5 Hieronymus Freyer, Programmata latino-germanica, Halle 1737. Nr. 602. 1716-tól jogot tanult a jénai egyetemen, majd Lőcsére tért vissza. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. Budapest 1897, 620. 6 Egyebek közt: Erste Liebe oder Abbildung der ersten Christen (1696). 7 Jellemző, hogy a kiváló egyháztörténész Martin Schmidt önálló tanulmányt szentel a problematikának (Zinzendorf und die Confessio Augustana, in: Der Pietismus als theologische Erscheinung. Göttingen 1984, 284-317.) 8 Hans Schneider, i. m., továbbá Handbuch der Dogmen- und Theologiegeschichte. Bd. 3. Hrsg. Carl Andresen. Göttinngen 1988, 112. 9 Jablonsky életrajzáról ld. Révész Imre: Comenius unokája. Századok, 1962, 1-21. Továbbá Theologische Realenzyklopaedie, Bd. 16, 1987, 432-434. ill. Rudolf von Thadden, Die brandenburgisch-preussischen Hofprediger, Berlin 1959, 199-204. - A kálvinista és lutheránus felekezet unióján dolgozó Jablonsky igen jó kapcsolatai a Canterbury érsekkel arra is visszavezethetők, hogy a tervezett unió alapjául egy az anglikán egyház mintájára elképzelt püspöki rendszert látott ideálisnak. 10 Van néhány olyan kérdés, aminek tárgyalását itt mellőzhetjük, amit elég, ha itt csak megemlítünk, mert a közösség szempontjából nem középponti jelentőségű, vagy mert másutt bőven lehet róla olvasni. Ilyen Zinzendorf a nehezen magyarázható szimpátiája a korai felvilágosodás legszkeptikusabb gondolkodója, Pierre Bayle iránt. Ilyen a gróf és Herrnhut kiterjedt diaszpóra-tevékenységének részletezése, illetve az önállóvá vált egyház máig tartó története Ld. a 2. jegyzetben Wallmann, 136-137, 142-146. Az egyház legújabbkori történetéről jó bibliográfiai eligazítást nyújt a Theologische Realenzyklopaedie. 1981. Bd. 7, 232-233.