Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Figyelő - G. KOMORÓCZY EMŐKE: ...Villányi László: Egy másik élet

helyesen, ha nem azonosítjuk a bűnt és elkövetőjét, hiszen lehetséges lenne, hogy az a Knut Hamsun, aki elszántan harcol az emberiség egyik ellensége, a kegyetlen kapitalizmus ellen, szövetségre lépjen egy másikkal, a nácizmussal? Bödőcs Pál ebben a tekintetben differenciáltan jár el, szolgálatot téve ezzel a Nobel-díjas norvég író körül mesterségesen gerjesztett homály eloszlatásához. Bátran nevezi meg a probléma egyik gyökerét, Hamsun politikai dilettantizmusát, illetve erős angolellenességét, ami automatikusan emeli a német vonal esélyeit. Mindez azonban a nemzetféltés alapjáról történik. Bödőcs Pál nem említi azt a hatalmas vitát, mely az 1970-es évek végén zajlott, amikor a dán Thorkild Hansen több mint 1300 oldalas dokumentumregénye A per Knut Hamsun ellen megjelent. Hansen jelentősen árnyalja a sematikus „náciképet", és többek között a Hamsun és Hitler közötti találkozásról levéltári kutatásai alapján közöl fontos, új mozzanatokat. (Innen tudjuk, hogy Hamsun németországi utazásának fő oka Ronald Fangen norvég költő kiszabadítása volt a koncentrációs táborból.) Hamsun regényeiben végső soron mindig az élet értelmét kutatja. A kor modern pszichológiai ismereteit intuitíve túlhaladva hatol az emberlét mélységeibe, egészen a tudatalatti síkokig. „A nyugtalanság és a megnyugvás ritmusára jár az ember élete. Ezeket az állapotváltozásokat tudta talán minden más költőnél természetesebben kimondani Knut Hamsun." (192. o.) A dialektika a kezdet és a vég, az ég és a föld, az öröm és a bánat, a szerelem és a magány között feszül. Ezen dimenziók között vergődnek a hamsuni figurák, mozgósítják szellemi, lelki és akarati energiájukat, hogy betöltsék hivatásukat. Az „igazi" Hamsunnek, a lélek és természet ismerőjének és megéneklőjének megérdemelt helye van az európai irodalomban. Bödőcs Pál lelkesítő, elkötelezett elemzései minden bizonnyal hozzájárulnak a hamsuni jelenség újragondolásából fakadó átértékeléséhez, amire nem is Hamsun alakjának és hírnevének van szüksége, sokkal inkább nekünk, 21. századi olvasóknak. Ebben a tekintetben is itt a „kairosz", azaz elérkezett az idő. Kőrösiné Merkl Hilda „Ha befelé figyelek, zenéd szól, s hallom Istent" Közben egy másik nap lett. Ilyen könnyedén járunk át egy másik életbe. Ahol egymás mellett létezünk, és sétálunk és megírjuk újra meg újra a másik történetet (A válltáska) villányi László: Egy másik élet. Orpheusz Könyvek 2000. A retrospektív kötet mintegy átrendezi s új fényszögbe állítja Villányi korábbi költészetét. Viszonylag kevés friss keletkezésű verset találunk benne, de a rostálás annyira szigorú és igényes, hogy belőle egy megújult, átváltozott, érett - mondhatnánk: bölcs - költőarc tekint ránk. Két korai kötetéből (Délibábünnep, 1978; Falovak, 1982) alig néhány darab kerül be, s a későbbiekből is (Alázat, 1990; Az alma