Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Figyelő - BAKOS KATALIN: Jaschik Almos varázsceruzája - Urai Erikánál

Jaschik Almos varázsceruzája - urai Erikánál Urai Erika nevét már régen ismertem mint gyerekkönyv illusztrátorét, de személyesen csak akkor találkoztunk, mikor megtudtam, hogy Jaschik Almos tanítványa volt. Ugyanis többszöri nekirugaszkodással, több művészettörténész kolléga, intézmény és a volt tanítványok összefogásával könyv és kiállítás készült Jaschik Almos tevékenységéről, iskolája működéséről és tanítványai munkájáról. E munkában a Nemzeti Galéria is részt vett, ahol én dolgozom. Beck Zsuzsa jelenleg építész - után Urai Erika volt a második, akihez eljutottam, hogy az iskoláról és saját későbbi pályájáról faggassam. Jaschik Almos 1920-50 között működő magániskolájának Urai Erika 1946-50 között volt növendéke. Nem is végzett utána főiskolát, egyből fejest ugrott a gyakorlatba, először a múzeumi rajzolásba (a Földtani Intézetben), majd a könyvtervezésbe és -illusztrálásba. Beteljesítette Jaschik elképzelését iskolája elsődleges céljáról, aki elsősorban nem egyedi műalkotások készítésére buzdította növendékeit, hanem gyakorlati tervezésre. A művészetet a mindennapok természetes részévé akarta tenni, s egyúttal kenyeret adni a növendékek kezébe. Jaschik a művészi ábrázolás elsajátítását igen átgondoltan fázisokra bontotta, de a tanulmányokat már kezdettől fogva valami gyakorlati feladat megoldásába öltöztette: a perspektivikus és axonometrikus ábrázolást, a szalagformák ábrázolását (azaz a legösszetettebb térformák leképezését), az anyagok faktúrájának, színeinek érzékeltetését, a színharmóniák és kontrasztok vizsgálatát, a drapériák plasztikáját, a betűrajzolást - a diákoknak könyvborító, plakát, illusztráció, szalvéta, tapéta, csomagolópapír, könyvjelző, hímzésminta stb. formájában kellett papírra rögzítenie. Az egyéni fantázia mellett figyelembe kellett venniük a nyomdai kivitelezés körülményeit. Nagy fegyelmet követelt a többségében igen fiatal tanítványoktól például az, hogy ugyanazt az ábrát különböző raszterrendszerbe kellett átültetni, és a legkülönbözőbb méretű tollakkal, ecsetekkel szép, kalligrafikus vagy egzakt műszaki jellegű betűsorokat róni. Ez a kettősség jellemezte Jaschik óráit: fantázia és drill együtt. Ezt Urai Erika mind-mind hasznosítani tudta pályáján. Ehhez természetesen az is kellett, hogy a 60-as, 70-es években a könyv külsejére is igényes kiadók működjenek. Urai Erika jó partnerei voltak a Corvina, a Móra, az Európa kiadók. Urai Erika nem jószántából, hanem külső körülmények miatt nem végzett főiskolát, egyetemet. Művészettörténetet kezdett el tanulni (amit abba kellett hagynia) - nem véletlenül, a Jaschik-növendé-