Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Rokon irodalmakból - ANNA-MAIJA RAITTILA versei

feldalolt! Hullámok ölelik Magdolna nyakát... Hajcsárúton, hideg sárban patanyomok, barmok párája, émelyítő szaga, sásnak mély zúgása, darvak krúgatása, ember sírása. EZ AZ ÚT Tedd csak a talpad erre az útra a sárga őszi partra. Lépésedtől a gyalogúiról madárraj csap fel. Nem látják szárnyuk ragyogását, csak 0, ki a szárnyakat olvasni tudja, ki írni tudja, 0 látja csak. Ti szürke szárnyak, bennetek van az úthoz erő, s az irány, messzi tengerek méz illata, sziklarés menedéke. Nem tudjátok, csak útra keltek, amikor a leghidegebb és legsötétebb nap felkél, úttalan utakon, ahol az út már beteljesedés, minden szárnycsapás megérkezés, merre csak mertek szállni, szürke szárnyak. FEKETE HARKÁLY Kiáltás hasított a hófúváson át Csőr-kard csörrent a kéreg alá. Befútta az utakat a hó nem látunk most messze nem látunk szívtől szívig Fekete harkály, éles láng aggódón dobogó; Fülelni kell a gyökerekben s a föld mély hálózataiban