Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - JOÓB ÁRPÁD: Énekeskönyvünk magyar dallamairól

gunkhoz, magunkénak fogadtuk el őket? Nincs könnyű helyzetben az ilyen irányú érdeklődő. Talán a dallamok felett olvasható rövid jellemzés, forrás, név alapján kezdhetjük el ezt a munkát. A népdal, magyar népdal, magyar népi dallam jelzés egyértelműen néphagyományunkból eredezteti a dallamokat. A históriás ének a népzene, műzene határán, hagyományunk és zenetörténetünk jellegzetes ritmikájú és melodikájú rétege. A dallamok legnagyobb részénél a vonalrendszer felett egy-egy gyűjtemény, város, évszám szerepel. Itt olvashatjuk jelentős magyar zenetörténeti forrásainkat is, mint Huszár Gál énekeskönyve 1574, Boroszlói kézirat, Eperjesi graduál 1635, Cantus Catholici 1674, Kolozsvári -, Debreceni énekeskönyvek stb. Ha a megjelenés helye, mint magyar zenetörténeti forrás nem is jelenti a dallamok magyar eredetét, az évszám jelzi, hogy talán több évszázada ismert a dallam és már sajátunknak érezhetjük. Végül szép számmal vannak olyan dallamok, melyeknél szerzőik nevét olvashatjuk: Kodály Zoltán, Gárdonyi Zoltán, Kapi Gyula, Sulyok Imre, Szokolay Sándor, Trajtler Gábor stb. Enekeskönyvünk 308 dallamából 91 különült el így, a dallamok feletti információk alapján. Ezek a hagyományból kerültek kötetünkbe, magyar történeti forrásokból vettük, vagy magyar zeneszerzők írták. Népdalok és Históriás énekek 47, 130, 322, 403, 528, 529, 531, 532, 534, 535, 537, 538, 539, 541, 545, 546, 547, 549, 551 (Bizonytalan meghatározások) 129, 175, 235, 372, 379, 437, 511 Zenetörténeti források dallamai 41, 48, 50, 77, 79, 80, 91, 92, 101, 158, 164, 168, 173, 179, 189, 191, 208, 222, 229, 230, 233, 234, 258, 275, 276, 309, 346, 363, 365, 366, 378, 404, 405, 412, 414, 420, 422, 431, 494, 523, 548, 550