Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.
Corpus evangelicorum - Csepregi András: Száz éves A keresztyénség lényege
Bibó István természetesen nem volt Harnack tanítványa, mégis ebbe e körbe sorolom. Bibó életművének nagyon kevés közvetlen teológiai vonatkozása van, azok viszont erőteljes harnacki hatást árulnak el. O maga is tudtul adja, hogy ismeri és becsüli Harnackot. Játékos - mégis véresen komoly - esszéjében, a 'mi lett volna, ha...?' kérdését feszegető Uchroniában Bibó István 'címzetes váci kanonok' utal Harnack 'bíborosra', s apósával, Ravasz László 'pesti bíboros érsekkel' való képzelt vitában is fenntartja, hogy veszélyes, „ha az egyházban a szabadgondolkodás izolálódik, a nagy ébredések viszont újból és újból obszkurantista szellemi formákat vesznek fel." 38 Ez az utalás alapozza meg azt a feltételezésemet, hogy Bibó gondolatmeneteit olvasván harnacki hatásra következtethetünk, mind elhatároló, mind megerősítő értelemben. Mindkettőre átfogó tanulmányában, Az európai társadalomfejlődés értelmében találunk példát. A tanulmány befejezéseként Bibó kiemeli annak az érzékenységnek a fontosságát, amely a dolgokat képes a saját okaikra visszavezetni. „A mai európai közgondolkodás nagymértékben elveszítette ezt az érzéket. Ebben nemcsak a marxizmus a hibás; valószínűleg eredendően a keresztyénség volt az, amelyek a maga ideologizált világmagyarázataival már régtől fogva rongálta az európai emberiségnek arra való képességét, hogy egyszerű dolgokat a saját okaikra vezessen vissza, nem pedig valami különleges sémába akarjon mindenáron belepréselni, akár az üdvözülés és az isteni gondviselés ez a séma, akár pedig az osztályérdek és az osztálytársadalom." 39 Ha arra gondolunk, hogy ezen sorok írása idején a barthiánus iskola Közép-Európa második világháborút követő történelmét 'az Isten kegyelmes ítélete' séma szerint igyekezett magyarázni, nem nehéz itt felfedeznünk a dogmatikai-metafizikai előfeltevésektől szabad történeti kutatás harnacki igényének konkrét megnyilvánulását. De még világosabb Harnacknak Bibó Krisztus-képére gyakorolt hatása. A tanulmány élén, röviden és egyszerű szavakkal vall Bibó Krisztus 'személyiségéről' 40 . A 'személyiség' tartalma a szelídség és a szeretet hatalmába vetett bizalom, s a mód, ahogyan felépíti Krisztus képét, egészen közel áll ahhoz az építkezéshez, ahogyan Harnack építi fel a történeti Jézus alakját mind A keresztyénség lényege, mind a Dogmatörténet élén. Számomra ez a Krisztus-kép szolgáltatja a legközvetlenebb kapcsolópontot Harnack teológiájához. Száz éves A keresztyénség lényege. Ha leverjük róla a port, hozzánk is szólhat. Jegyzetek 1 Hainz Zahrnt: Az Istenkérdés. Protestáns teológia a XX. században. A Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya. Budapest, 1997. 12. p. 2 ibid 13. p. 3 ibid 13. p. 4 Karl Barth: The Christian Community in the Midst ofPolitical Change: Documents of a Hungárián Journey. In: Against the Stream. Shorter Post-War Writings. SCM, London, 1954. 51kk 5 ibid 139. p. 6 lásd Poór József utalását, in: Poór József: Századunk és a protestantizmus. Kossuth, Budapest, 1981. 60k 7 Harnack Adolf: A kereszténység lényege. Fordította Rácz Lajos. Sárospatak, 1906. 8 Adolf Harnack: A szerzetesség ideáljai és története. Bencze János fordítása. Modern Könyvtár, Budapest, 1911 9 Adolf von Harnack: Dogmatörténet. Fordította Gromon András. Szentendre, 1998 10 Balogh József írta a Budapesti Szemle 1926-os évfolyamában 11 Az életrajzi áttekintést két tanulmány alapján állítottam össze. Az első: Martin Rumscheidt: Harnack's Liberalism in Theology: a Struggle for the Freedom of Theology. In: Adolf von Harnack: Liberal Theology at its Height. The Making of Modern Theology, Collins, 1988. A második: Wilhelm Pauck: Adolf von Harnack: In: A Handbook of Christian Theologians. Lutterworth Press, Cambridge, 1965.
