Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - Fabiny Tibor: Két nemzet tudósa - Duka Tivadar

ID. FABINY TIBOR: KÉT NEMZET TUDÓSA - DUKA TIVADAR 29 székhelye volt, itt kezdődött Duka több mint két évtizedes orvosi és kutatói munkássága. Többszörös örömmel kezdte meg szolgálatát: a gyógyítás öröméhez járult, hogy másfél évvel megérkezése után oltárhoz vezethette londoni diáktársának nővérét, Charles Taylor oxfordi anglikán teológiai tanárnak Anne-Jane nevű leányát

17 majd rövidesen a Ganges-menti jelentős kerület, Monghyr egészségügyi felügyelőjévé nevezték ki. Munkájához tartozott a kórházak és bennszülött asszisztensek által vezetett orvosi rendelők felügyelete, sőt a kerületi börtönök foglyainak orvosi ellátása is. 1862-ig, tehát tizenkét éven át tartózkodott Monghyrban, és itt kezdett foglalkozni orientalista tanulmányokkal. Felismerte, hogy a modern indiai nyelvjárások terén való tudományos munka megkívánja a szanszkrit, vagy a perzsa nyelv tanulmányozását. Rövidesen alapos jártasságra tett szert India ősi udvari nyelvében, amely - Stein Aurél szavaival - „varázserőt gyakorolt rá s amelyről akkoriban éppenséggel semmi eredeti ismertetés nem jelent még meg magyar nyelven".

18 Duka hazaszeretetét mutatja, hogy a 19. század hatvanas éveitől kezdve bőven ontotta magyar nyelvű cikkeit és tanulmányait az indiai életről, szokásokról, Bengália fizikai viszonyairól és a meglátogatott tájakról. Többször küldött haza indiai iparművészeti és természetrajzi tárgyakat a magyar gyűjtemények gyarapítására. Az első trópusi magyar orvostudományi tárgyú közleményeket is neki köszönhetjük.

19 Körösi Csorna Sándor nyomában Eperjesi diákévei óta ifjúkori álma volt, hogy Körösi Csorna Sándor hiteles életrajzát honfitársai kezébe adja. „Feltett szándékom volt - írja későbbi visszaemlékezéseiben - hogy tudomást fogok szerezni Körösi Csorna Sándor élményeiről, melyek felől már tanuló koromban Eperjesen hallottam".

20 Első nagy élménye volt, amikor a calcuttai főítélőszék levéltárában egy „Alexander Cs. de Kőrös" feliratú szekrényt fedezett fel. Ezeket az iratokat hagyta hátra a nagy tudós, mielőtt a halál a Lhasszába vezető úton utolérte. Az utókor szerencséje, hogy Duka tüstént jegyzéket készített a hagyatékról, mert amikor ő három év után ismét Calcuttában járt, már kiselejtezték az iratokat.

21 Körösi Csorna Sándornak egy 1832-ben kelt levele - amelyet az angol kutató 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ajándékozott - a tudós hiteles vallomása tibeti útjának céljáról, ami „a magyarok eredeti lakóhelyeinek felkutatása, történelmi adatok gyűjtése viselt dolgaikról és a különféle orientalista nyelvek és a mi nyelvünk között mutatkozó analógiák megfigyelése".

22 Duka örömmel fedezte fel, hogy elődje a „Journal of the Asiatic Society of Bengal" IV. kötetében 1835-ben elsőként jelentetett meg európai nyelven egy tibeti orvosi könyvet.

23 Nem sokkal Indiába érkezése után Monghyrból Dardzsilingbe utazott. Felkereste Körösi Csorna Sándor sírját és megkérte ottani kollégáját, dr. Collins-t, viseljen gondot rá. Kéziratait Londonban élő emigráns társa, Rónay Jácint bencés tanár közvetítésével juttatta el hazánkba. Itt négy részben a Magyar Posta c. folyóirat jelentette meg, majd a Magyar Akadémiai Értesítő is közölte 1858-ban „Két levél a Ganges partjairól" (Körösi Csorna Sándorról Duka Tivadartól) címmel. Ebben megtaláljuk Csornának Kennedy századoshoz 1825-ben írt levelét. Ezekben egy-részt fontos önéletrajzi adatai találhatóak, másrészt a zanglai kolostorban végzett tanulmányait foglalja össze.

24 Duka Tivadar mind indiai, mind angliai tartózkodásáról több ízben hazalátogatott. Eötvös József javaslatára a MTA levelező tagjává választották. 1864-ben tar-