Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.
Corpus evangelicorum - Merike Maarand: Az észtországi Mihkli evangélikus egyházközség külkapcsolatai
MERIKE MAARAND* Az észtországi mihkli evangélikus egyházközség külkapcsolatai, s a külhonból kapott testvéri segítség az elmúlt tíz évben 1 1987 eseményei a Szovjetunióban, az úgynevezett peresztrojka és a glasznoszty új ébredés elindítói lettek az észtországi evangélikus hitéletben. Az ország és népe súlyos szenvedéseken ment keresztül a szovjet időkben. Az évtizedeken át folytatott ateista politika hatással volt a gyülekezeti élet minden területére. A gyülekezetbe belépni és az istentiszteleteken részt venni csak a mély meggyőződésű keresztyének merészeltek. A vallásos írott szó területét sújtó aszályt a külföldi testvéregyházak segítettek enyhíteni. 1989-ben adták ki az első bibliabehozatali engedélyt. Még ez év karácsonyára 56 ezer biblia érkezett Észtországba. Szinte ezzel egy időben jelent meg tízezer példányban az Új Szövetség és a Zsoltárok hazai kiadása. Nagyon nagy szerepe volt a finneknek abban, hogy a Szentírás eljusson az észt otthonokba. - A finnek 100 ezer észt bibliát ajándékoztak - írta az Eesti Kirik (Észt Egyház) című lap 1990. március 1-én. A megújult és szabadabb társadalmi-politikai légkörben az észt evangélikus gyülekezetek nagy lendülettel láttak hozzá, hogy kapcsolatot teremtsenek a külföldi testvérgyülekezetekkel. Az alábbiakban igyekszem közelebbről megvilágítani, hogyan kezdődtek és fejlődtek a nyugat-észtországi mihkli egyházközség 2 gyülekezetének külföldi testvéri kapcsolatai. A finnországi kapcsolatok megteremtésében Kimmo Heinilä, a Finn Népi Miszszió fiatal lelkésze játszott úttörő szerepet. O volt az első külföldi lelkipásztor, aki 1989 augusztusában meglátogatta a mihkli gyülekezetet. Ez a látogatás rakta le az alapjait a Finn Népi Misszió fáradhatatlan ifjúsági csoportjai, az úgynevezett akciócsoportok észtországi tevékenységének. A finn fiatalok igehirdetést végeztek a gyülekezetekben, a vasárnapi iskolák foglalkozásain, az iskolákban, az óvodákban és a nyári táborokban. A Népi Misszió két ifjú tagjának, Merja Humppinak és Seija Järvenpäänek arra is futotta áldozatkészségéből, hogy évekre Észtországba jöjjenek, ahol bibliaköröket szerveztek, vasárnapi iskolai foglalkozásokat vezettek az egész Läänei Esperességben, ahova a mihkli egyházközség is tartozik. Külön említést érdemel Kari Tynkkynen diakónus tevékenysége, aki 1994-ben jött a mihkli gyülekezetbe ifjúsági vezetőnek. Később a szomszédos Lihula kisváros lelkészeként dolgozott. Jelenleg a finnországi Turku gyülekezetének ifjúsági veze* Részlet Bereczki Gábornak a cikkhez írt kísérőleveléből: „...Az egész észt egyházra kiterjedő áttekintésre nem futotta az erőmből. Azt a megoldást választottam, hogy megkértem öreg papunk menyét, Merike Maarandot, aki a neve alatt feltüntetett hivatások mellett zenetanár és vasárnapi iskolai foglalkozásokat is vezet, hogy foglalja össze, milyen külkapcsolatai vannak a gyülekezetüknek, s milyen segítséget kaptak. Ha egy eldugott kis egyházközség életében ilyen fontos szerepet játszanak a külkapcsolatok, el lehet képzelni, mit jelentenek az észt nép egészének. Erre történik is egy-két utalás a cikkben."
