Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.

Rokon irodalmakból - Észt versek (H. Labore Júlia)

Doris Kareva Tallinnban született, 1958. november 28-án. Észt írónő. 1983-ban fejezte be tanulmányait a Tartui Egyetem angol filológus szakán. Lapszerkesztőként dolgozott, majd a 90-es évek közepén az UNESCO Észt Nemzeti Bizottságának főtitkára. Az egyik legtöbbet fordított költő. Érzelmi és gondolati lírája árnyalatokban és utalásokban gazdag, látszólagos töredékessége nagy belső feszültséget takar. Fontosabb kötetei: Nappali képek (1978), Éjszakai képek (1980), Érintés (1983), A szerelem kora (1991), A világ helyett (1992). DORIS KAREVA NEM, NINCS... Nem, nincs egy másik, jobb világ számunkra. Mint ahogy semmit, amit megtettünk, nem lehet többé megmásítani. A szél és az égbolt ma más, mint tegnap. Nem, nincs egyetlen támaszunk sem törékeny határainkon kívül. Csak a fény. H. Labore Júlia MINDEN FÁJDALMAK KÖZÜL... A fájdalmak közül, melyek életünket vasmarkukban tartják, előbb vagy utóbb kiválasztunk egyet, megadjuk magunkat neki, hogy karmát belénk vájva lelkünket formálja, s aztán ez a kín lesz sorsunk és végzetünk, legmélyebb, legbelső lényegünk és formánk.