Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Ecsedi Zsuzsa: Evangélikus énekeskönyvünk böjti és húsvéti énekei

Ez az ének az előbbi cantio kibővítése, ez világosan kiderül a Babst-énekeskönyv címmegjelöléséből: 'Christ ist erstanden/gebessert' (az átdolgozott énekeknél szokásos alcím). Szövege és dallama is Luther munkája 1524-ből, de a fent említett éneken kívül a Wipo-nak tulajdonítható „Victimaepaschali" sequentia is az előzményeihez tartozik. E húsvéti ének 7 (a magyar változatban 6) strófájából négy Jézus Krisztusnak a halállal való harcáról szól. Különösen drámai a 3. versszak: „Ilyen bajvívás nem volt még. Küzdött halál és élet, Mígnem a halál erején Az Elet győztessé lett, S az ige valóra vált: Krisztus halála a halált Elnyelte, megcsúfolta. Halleluja!" Erre a korálra épül Johann Sebastian Bach korai, 4. kantátája, mely az ének öszszes versszakát megszólaltatja kórustétel, ária vagy duett formájában. Ezt a műfajt, ahol az eredeti dallam is megjelenik minden tételben, koráikantátának nevezzük. Johann Pachelbel azonos című műve előképe a talán leghíresebb húsvéti Bach-kantátának. Jézus Krisztus, Üdvözítőnk EÉ 2141Jesus Christus, unser Heiland, der den Tod überwand (7. kottapélda) Jé. - zus Krisztus, Üd - vö - zí tónk, Ha-lál-tól megmentőnk, É- let-re tá - madt: Di • csérjük jó A- tyán-katJ Jé - zus, ir-galmazz ne- künk! Luther másik húsvéti éneke, szövege 1524-ből, dallama 1529-ből származik. Három tömör, rövid versszaka Kyrie felkiáltással zárul. A későbbi idők énekszerzőivel ellentétben Luther rendszerint kevés versszakra szorítkozik. Jelenlegi énekünk a legjellemzőbb példa erre. Különösen a 2. és 3. strófa igen sűrített. „Néki semmi bűne nem volt, S vétkünkért ő lakolt. Békénknek ára Ártatlan, szent halála. Jézus, irgalmazz nekünk! Elet, halál Ura ő már, Menedék, sziklavár. Száll örömének: Miénk az örök élet! Jézus, irgalmazz nekünk!"