Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Katolikusok és protestánsok - Giczi Zsolt: „A magyarság lelki egysége felé" A katolikus-protestáns egységtörekvés Horthy-korszakbeli történetéhez

házegyetem és a Julián Iskolaegyesület kötött arról, hogy a külföldi magyarság ügyeit érintő tevékenységüket egymással és a Magyarok Világszövetségével összehangolják. Ennek keretében tervbe vették, hogy egységes programot alakítanak ki és a munkaágakat felosztják egymás között.

37 Am ez a tény azt az aggodalmat keltette Serédi hercegprímásban, hogy a Szent László Társulat működési köre szűkülni fog. Miután erre vonatkozó kérdésére az egyesülettől megnyugtató választ kapott, a katolikus püspöki kar a megegyezést jóváhagyólag tudomásul vette.

38 1941 tavaszán újabb állásfoglalás látott napvilágot a nemzeti összefogás témakörében. Ekkor a Pannonhalmi Szemle közölte Kelemen Krizosztom „A magyarság lelki egysége" című tanulmányát.

39 A pannonhalmi bencés főapát a muhi csata hétszázadik évfordulójának apropóján írt dolgozatában a magyar történelem tanulságait levonva igyekezett tanácsot adni a társadalmi csoportok összetartásának sikeres megteremtéséhez. Emelkedett hangvételű fejtegetései elején azonnal elhatárolta magát kora divatos rasszista faj értelmezésétől. Leszögezte, hogy a magyarságot nem biológiai, hanem lélektani és politikai kategóriának tekinti.

40 Ezt követően a nemzet, a nép, a haza és a hazaszeretet fogalmának katolikus filozófiai értelmezését tisztázta. Hangsúlyozta az értelmiség döntő szerepét a „nemzeti lélek", mai kifejezéssel élve a nemzettudat ápolása szempontjából. Példákat idézett annak igazolására, hogy történelmünk katasztrófáinak fő oka - a tatárjárástól az 1919-es bolsevik diktatúráig - a nemzeti érzés aláhanyatlásából származó belső széthúzás volt.

41 Rámutatott a magyar kultúra népszerűsítésének jelentőségére, valamint az ifjúsági, sport- és egyéb szervezetekben rejlő nemzetnevelési lehetőségek kihasználásának fontosságára a magyarság hatékony egységének kialakítása terén. Ugyanezt a célt szolgálná véleménye szerint a fegyelem erősítése és „a nemzet hivatott vezéreinek" egy emberként történő követése.

42 Kelemen Krizosztom ebben a tanulmányában nem foglalkozott a keresztény felekezetek együttműködésének szükségességével. Csupán annyit említett meg eszmefuttatása végén, hogy a hit és a vallásosság szervesen kapcsolódik népünk hazaszeretetéhez. Ennek ellenére témánk vizsgálatánál nem tekinthettünk el fenti írásának rövid ismertetésétől, mert az Pester Lloydban 1942 végén közzétett nagy horderejű cikkének egyik alapvetését jelenti.

43 Ez utóbbiban pedig a főapát a magyarság lelki egységéről szólva már egyértelműen szorgalmazta a katolikus-protestáns közeledést. Kelemen Krizosztom említett megnyilatkozásai - a dolgozatukban szereplő többi véleménynyilvánítással együtt - szerves részét képezik annak a párbeszédnek, amely a második világháború árnyékában a magyarországi történelmi egyházak összefogását célozta. Ezt a próbálkozást - akkori lehetőségeinek objektív korlátai és ellentmondásai ellenére is - a 20. századi hazai egyháztörténetünk előremutató elemének kell tekintenünk, amely méltó az utókor figyelmére. Jegyzetek 1 Pester Lloyd. Főszerk.: Ottlik György, 1942. december 25., reggeli kiadás, 1-2. p. 2 Bangha Béla: Keresztény unió? Magyar Szemle. Szerk.: Szekfű Gyula, 1937. február, XXIX. kötet, 2. szám, 105-115. p. 3 Ravasz László: Egység, vagy barátság. - Válasz Bangha Béla cikkére. Protestáns Szemle. Főszerk.: Ravasz László, 1937/4. szám (április), 161-166. p. Victor János: Keresztyén unió? Magyar Szemle, 1937. május, XXX. kötet, 1. szám, 5-15. p. Vasady Béla: Ábránd-é vagy lehetőség? (A keresztyén unió kérdéséhez). Protestáns Szemle, 1938/4. szám (április), 161-177. p. Prőhle Károly: A keresztény egység gondolata korunkban. Protestáns Szemle, 1937/11. szám (november), 509-516. p. 4 Bangha Béla: Még egyszer: A keresztény unió. Magyar Szemle, 1937. december, XXXI. kötet, 4. szám, 297-308. p.