Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Mai jelenségek - Harmati Gergely: Új kísérlet a filozófiában - közelítés a teológiához

Itt már valójában nagyon közel járunk gondolatmenetünk elején ismertetett problémához. Mégis a hermeneutika legújabb kori története ezzel még nem ért véget. A hazánkban is nagy hírnévre szert tett Paul Ricoeur professzor újra felélesztette a megértéselmélet körül vívott csatában Ricoeur nem kizáró jelleggel elemezte a hermeneutika szerepét, hanem a megértéselméletek pluralizmusa mellett kötelezte el magát. Mivel az értelem megragadásának több módszere létezik, ezért a hermeneutikának erős módszertani alapokra van szüksége.

17 Ezek az alapok két alapvető vonatkozásban érvényesülnek. Egyfelől az értelem (sens), mint üzenet (message), megfejtésének, illetve visszafejtésének és összerakásának (recollection) műveletét kell elvégezni. Ricoeur szerint ez szinte a kinyilatkoztatás hieratikus karakterével azonos természetű. Másfelől egy demisztifikáló (démystification) hermeneutikai eljárás eszközeit kell hozzáférhetővé, elérhetővé tenni. A „gyanú nagy mesterei" (les grands maitres du soupcpn), mint amilyenek Ricoeur szerint Nietzsche, Freud és Marx voltak, illúziók lerombolásával és hiedelmek feloszlatásával a mítoszromboló hermeneutikai eljárás alapjait teremtették meg. A ricoeuri megközelítés újszerűsége éppen abban rejlik, hogy Gadamer-el ellentétben nem e két eljárás éles elválasztásában, hanem ellenkezőleg azok összekapcsolásában látja a megoldást.

18 A két paradigma értékű eljárás közös nevezőre hozása sajátos elképzelést takar. Egészen addig, amíg a hermeneutika nem enged teret az ideológiák kritikájának - írja Ricoeur - saját maga nem végzi el ugyanazt az értelmező, magyarázó tevékenységet, egyszerű értelemfeltáró eljárásával nem képes a kifejezés struktúráit kibogozni, kódjait megfejteni. Ricoeur a hermeneutikus narráció különböző síkjait vizsgálva

19 végül arra a következtetésre jut, hogy a megértés-elméleti kísérletnek el kell fogadnia a módszer közvetítését.

20 Egy új megközelítés A hermeneutika vita még csak le sem csendesült, mikor új arcok, új gondolatok és új kísérletek jelentek meg a színpadon. A párizsi latin kerület szívében működő Nemzetközi Filozófiai Kollégium (Collége International de Philosophie) kutatóiból verbuvált munkacsoport a közelmúltban új kutatási programba kezdett.

21 A megértéselmélet útvesztőjére tévedve új nyelvi formák azonosításával próbálkoztak, többnyire sikerrel. Frédéric Cossutta vezetése mellett működő műhely munkájának jellegzetes törekvése, hogy egyes filozófusok szövegrészeit elemezve tetten érjék azokat a nyelvi sajátosságokat, amelyek segítségével a szerző az értelem kifejezésének lehetőségeit biztosította, túl az értelmezhető szövegkörnyezet határain. Nem a strukturalizmus vertikális síkjainak újra képzését kívánták elvégezni diakritikus jelek azonosításával, hanem a nyelvészet és a filozófia interdiszciplináris eljárását kívánták kidolgozni olyan kutatási program keretében, amely egyszerű kapaszkodó pontokat képes biztosítani az olvasóknak a szövegek mélyebb értelmezéséhez. A filozófiában a szerzők nagy része küzd a nyelv, mint az értelem közvetítésére egyedül alkalmas médium természetes korlátaival. Az értelem mély struktúráinak - fogalmazna Foucault - finom elágazásainál olykor felbukkanó filozófus beszámol szellemi kalandjáról, de narrációjában csak a szavakat keresi. Szinte vakon tapogatja le gondolatainak finom erezetét és kétségbeesve keresi a fogalmakat, szintaktikai fordulatokat, hogy kifejezze magát - igaz, nem mindig a közvetítés prozelitista szándékával. A szavak pazarlása, a hosszú körmondatok sajátos bővítményi szerkezete, az összetett szavak, a neologizmusok és a fantázia nevek különleges világát tárják a szerzők olvasóik elé. Vitathatatlanul nagy élmény a nyelvi réteg visszafejtése és az értelem felfedezése csupasz mivoltában, ahogy „elénk tárul". De vajon elválasztható-e a kettő egymástól? Nem a fogalmakban és a hozzájuk fűződő élményben él-e tovább az értelem? Milyen szerepet tölt be a nyelvi közeg a megértés kohe-