Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.
Helyzetfelmérés - Reuss András: Egyház és társadalom kölcsönhatása
Elsődleges igény az egyházi régióval szemben a lehető legteljesebb önkormányzati jogkör, a területükön lévő egyházközségek autonómiájának tiszteletben tartásával. Másodsorban az egyházi régió legyen olyan területi egység, amely a meglévő egyházszervezetnél előnyösebb kereteket nyújt a területi értelemben vett hitélet gyakorlásához. (Itt olyan gyakorlati szempontok is figyelembe veendők, mint a közlekedés, infrastruktúra és az egyházközösségek, szórványok elhelyezkedése a térszerkezeten belül stb.) Ezek az igények természetesen számos részletkérdést vetnek fel és alaposan feltehető, hogy az egyházi szervezet középszintjének kérdése még egy ideig nem kerül le a napirendről. Az egyházi szervezet megújulása azonban - ha zökkenőkkel is - megindult. Befejezésül kölcsön veszem Enyedi professzor a „Régiók Európája" című cikkének mottóját: A haladás ellen nincs orvosság... * * * REUSS ANDRÁS Társadalom és teológia kölcsönhatása ma Századunk neves svéd teológusa, Anders Nygren állította magáról, hogy amit életében egyszer leírt, azt nem vonta vissza, nem kellett visszavonnia. 1 Akár tudósok vaskövetkezetességű és világos látása, akár elkötelezett keresztyének töretlen életútja van előttünk, a hűség és az igazsághoz való ragaszkodás rendíthetetlensége mindig tiszteletet kelt. Anélkül, hogy Nygren vallomásának igazságát és jogosságát megkérdőjeleznénk, elmondhatjuk,, hogy a változatlanság hangoztatása egy bizonyos ponton túl kétségeket ébreszt. Eveken, esetleg évtizedeken át nem változni, ez feltételezi, hogy vagy a társadalom nem változik oly számottevő mértékben, hogy azt a teológia részéről figyelembe kellene venni, vagy a teológia igazsága annyira örök és közérthető, hogy az idők bármely változása ellenére sem szükséges mondanivalóját újrafogalmazni. Nemcsak a korok változásait leíró történeti szemlélet, hanem a szociológia is úgy tekint a társadalomra, hogy az nem szilárd és statikus rendek összessége, hanem különböző alrendszerek által teljesített különböző funkciók (Talcott Parsons), illetve egymástól nagyon elkülönülő és egymástól nem függő alrendszerek párhuzamos működése (Niklas Luhmann). 2 A társadalmat tehát nem homogén egységként, hanem sok különböző változó tarka összjátékaként írják le, amelybe az emberi élet minden területe beletartozik. 3 Vitatkozni lehet azon, hogy melyek ezek a területek, hogy mi a jelentőségük vagy sorrendjük. A vita eredménye azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szociológia a társadalomnak a tényleges valóságát igyekszik feltárni és ez sok változó hatásának kitett realitás. Az újabb és újabb társadalomelméletek a kőkemény és változó valóság mérlegén bizonyulnak igaznak, hamisnak, vagy avulnak el. Ugyanígy a különböző társadalmi ideálok vagy ideológiák. A társadalom változandóságával szemben az ember a biztos és változatlan alapot keresi, a filozófiában azt a dolgot vagy elvet, amiből levezethetők létezők (ocpxr|), a vallásban azt a személyt vagy hatalmat, akinek kezében van és akitől függ minden. A teológia ebben az első és egészen általános megközelítésben az a tudomány, amely a világról és az emberről abban a tudatban gondolkodik és beszél, hogy ez a gondolkodás és beszéd lehetetlen is, de hamis is, ha nem irányul Istenre. Ennek alapján tekintenek úgy a teológiára, hogy ott a feltétlenről és az állandóról van szó.