Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.
Az élő egyház ma - Krailling János: CorpusEcclesiarum Lutheranum Hungáriae Kezdeményezés a magyarországi evangélikus templomművészet feldolgozására
KRÄHLING JÁNOS Corpus Ecclesiarum Lutheranum Hungáriáé Kezdeményezés a magyarországi evangélikus templomművészet feldolgozására A magyarországi evangélikus templomokkal kapcsolatos műemlékvédelmi problémák feltárása során a kutató gyakran érzi hiányát egy átfogó, részletes feldolgozásnak. (Sajnos az ország összes műemlékét tekintve sem jobb a helyzet: körülbelül egyötödnyi területre van kész műemléki topográfia.) Több, mint fél évszázada jelent meg Kemény Lajos és Gyimesy Károly szerkesztésében az „Evangélikus templomok" című kézikönyv^, amely azóta is minden kutatás kiindulásául szolgál. Ennek topográfiai fejezete a háború viszontagságos időszakában csak jelentősen megrövidítve készülhetett el. Az utóbbi időben az „Evangélikus templomok Magyarországon" című, több nyelven is kiadott és gazdagon illusztrált kötet 2 értékes tanulmányaival a kutatók és a közönség figyelmét a jórészt földolgozódon téma fontosságára irányította, de a topográfia ügyét ez a vállalkozás sem karolhatta föl. Több értékes résztanulmány is született egyes építészeti és enterirőművészeti kérdések tisztázására?, templomainkra vonatkozó teljes felmérés azonban még soha sem készült. A„Corpus Ecclesiarum Lutheranum Hungáriáé" célja hazánk evangélikus templomainak építészettörténeti, művészettörténeti, egyházművészeti szempontú topografikus földolgozása. Az ötletet egy ösztöndíjpályázat megírása adta: korábbi, e témába vágó saját építészettörténeti kutatásaimat, publikációimat, valamint az e problémakör iránt szintén fogékony kutatók munkáját jó lenne valamilyen sorozat formájában rendszerezve nyomtatásban közzétenni 4 . 1997-ben a témát különböző' aspektusból vizsgálók „ad hoc kutatócsoportot" alapítottunk az evangélikus templom-kutatás helyszíni kiszállásainak célszerű elvégzésére: az Evangélikus Országos Múzeum részéről ifj. Harmati Béla művészettörténész, az Evangélikus Országos Levéltárból Czenthe Miklós levéltár-igazgató és Kertész Botond levéltáros, az építész-szakma képviseletében e sorok írója, építész-építészettörténész (Budapesti Műszaki Egyetem, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék). A helyszíni munka során a „kutatócsoport" tagjai saját szakáguknak megfelelően végzik el a felmérést. Végső soron egy olyan adatbázis megteremtése a cél, amely az építészet, enteriőrművészet és liturgikus tárgyak vonatkozásában megfelelő alapot ad evangélikus templomaink feltérképezésére, műemlékvédelmük magas szintű biztosítására, tudományos feldolgozására és közkinccsé tételére. A felmérés építészeti része fotózásból, leírásból, és felmérési rajzok - alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részletek - készítéséből áll. Afelmérés részletessége mindig az adott emlék fontosságától is függ. Az oltárokról, szószékekről, karzatokról, keresztelőkutakról, orgonákról, képzőművészeti és iparművészeti alkotásokról, valamint minden egyéb jelentős tárgyról és berendezésről fotó és leírás készül, egyúttal a meglévő összeírásokat is ellenőrizzük. A templomokhoz (gyülekezetekhez) tartozó levéltári anyagok megtekintése, az eddig még nem katalogizált anyag felvétele, a pusztulófélben levő anyagok mentése és az értékesebb anyagok biztonsági másoltatása a levéltáros feladata. E helyszínelések során a muzeológia, levéltári munka és építés-fenntartás területén járatlan lelkészek egyúttal szakmai tanácsokat is kaphatnak.
