Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Múltunkból - Kamp Salamon: Et resurrexit

Jesus: Luk. 24/46b-48. Evangelist: Joh. 20/21a. Jesus: Joh. 20/21b. Evangelist: Joh. 20/22a. Jesus: Joh. 20/22b-23. ZÁRÓKÓRUS (kilencszólamú) l.Cor. 15/57. „Victoria!" A mű gerincét az evangélistára bízott, funkcionálisan a gregorián olvasmány-tónusra visszavezethető'recitáció alkotja. „Arecitatív tónus használatának hármas funkciója van. Nagy térben, nagy közösség eló'tt is jól hallhatóvá teszi, felfokozza az olvasó hangját; a kadenciákkal központozza a szöveget, tehát a szöveg megértését szolgálja; stilizált voltával ünnepélyesebbé teszi a szövegolvasást. Ezzel mintegy jelzi, hogy az olvasmány nem egyszerűen a jelenlévők tájékoztatására vagy oktatására szolgál, hanem benne Isten igéje - bizonyos értelemben maga Isten - jelenik meg és hallatja hatalmas hangját, a megjelenteken túl, minden századoknak, az egész világnak."

2 Schützöt a német nyelv struktúrájára és sajátosságaira - melyek legtisztább megjelenése Luther bibliafordítása - mind ez ideig ismeretlen kompozíciós reagálás jellemzi. Megőrzi a tradicionális lekció-tónust, amelyet törés nélkül, szinte észrevétlenül alakít át expresszív recitatívóvá. A szerkesztésbeli szabadság és kötetlenség a szöveg kifejezését, szubjektív értelmezését, képeit és érzelmeit szolgálják. Összehasonlításul álljon itt egy rövid recitatívó-részlet Scandello és Schütz feldolgozásában. scunocllo. * lím ÍTIorgcn a »face bet 0abbött)dit,roe!cf)eronbrict)t amlTIorgen bee ecflen ' TEa'oee bet ©abbaten fel>r fcűí), ba te nod; finftec n>ac, tarnen fie jmn (fírabe, * 6a bit 0on»ne aufging, unb trugen bit 0pe»)e«reí»en, bie fie be

'teiltet * $«t » ten. Unb fie > l>c, ee ge • fdjafj ein gtojj l£ri>'be*beu

( " t>enn bet £n>gel bee§írrn fiieg oom §ím>mel I;et»ab, trat [jin »ju unb