Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.
Az életről - Nagy Zoltán: Gondolatok a gondolkodásról és az agyról
non ion csatornák átmeneti megnyílása szabályozza. Tudjuk, hogy egy-egy neuronnak akár 10 000 szinaptikus kapcsolata is lehet. Egyre többféle molekulát ismerünk meg, amelyek a szinaptikus transzmisszióban [idegsejtek találkozásánál az ingerület továbbítása] vivőanyagként működnek. A neuron doktrína megerősítését szolgáltatta az embriológia. Méltányos megemlíteni, hogy Ross Harrison szövettenyésztő módszerrel közvetlenül is be tudta mutatni a neuronok növekedését, a nyúlványok kialakulását. A neurofiziológia alapját már a 18. század végén Luigi Galvani fektette le, bemutatva, hogy az izomsejtek működése elektromos jelenségekkel kísért. A múlt század végén von Helmholtz igazolta, hogy az idegsejtek nyúlványain végigszáguldó ingerület lényegében egy elektromos impulzus, tehát az információáramlást elektromos jelenségek kísérik. Ma már ismertek molekuláris szinten is azok a membránjelenségek, ionáramlások, amelyek elektromos feszültséghullámot hoznak létre. A farmakológiai módszerekkel ugyancsak már a múlt században megtették azokat a megfigyeléseket, amelyekben különböző anyagok hatását igazolták az idegek speciális kötőhelyeire, receptoraira. Claude Bernard, Paul Ehrlich és mások ezekkel a megfigyelésekkel teremtették meg a kémiai szinaptikus transzmisszió-kutatás alapjait. Ezek a vizsgálatok a mai gyógyításban a neurológiában, de különösen a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek kifejlesztéséhez jelentették az indítást. A szinaptikus transzmisszió befolyásolásával kezelni lehet a depressziót, a szorongást, a Parkinson-kórban megjelenő mozgászavart, az epilepsziás rohamot - hogy néhány jellegzetes példát említsek. Az agy működésének globális megértése, a magatartás biológiai szabályozásának feltárása a mai agykutatás talán legizgalmasabb területe. Az erre vonatkozó első elképzelések már a görög filozófiában megjelentek. A pszichológiai jelenségek reflexológiai leírása Z)escaríes-tól, Hume-tól és Locke-tó\ származik. A magatartás tudományos leírása és elemzése századunkban kezdődött, de az etológia egyik alapítója kétségtelenül Darwin volt. Néhány alapelv az agyműködés megértéséhez Az agyműködés leírásának első koncepcionált kísérlete a múlt században egy osztrák neuroanatómustól, Franz Joseph Gall-tó\ származik. Gall híres agytérképén, anatómiájában és működésében is 35 egymástól élesen elkülönülő központot írt le. Minden egyes terület megfelelt egy-egy külön mentális működésnek. Ilyenekről ír, mint nagylelkűség központja, anyai szeretet központja. Meg volt győződve arról, hogy egy-egy funkció gyakorlása, a fokozott használat a centrum növekedését eredményezi. Gall naivitása, mechanikus szemlélete ellenére előfutára volt annak a lokalizációs törekvésnek, ami az agykutatás egyik meghatározó hajtóereje. Gall koncepciója sok tekintetben mai napig hat és számos területen érvényes, jóllehet nem annak eredeti naiv formájában. A lokalizációs törekvések első agypathológiai korszakát jelentette a német Voght házaspár munkássága. Az agydaganatok, agytrombózis, vagy vérzések eseteiben a precíz tüneti leírást összevetették az agyboncolás leleteivel. így nagyszámú adat gyűlt össze, és az ideggyógyászatban az ismeretek oly mértékben bővültek, hogy a gondos vizsgálat és tünetelemzés után a károsodás helyét és nagyságát meglepő pontossággal meg tudták állapítani. A szovjet-orosz Lurija a háborúban agysérülést szenvedett katonák neuropszichológiai vizsgálatával, Brenda Millner és Penfield Montrealban, az agyműtétek közben végzett agyi ingerléssel tudtak újabb adatokat gyűjteni és segíteni a neurológia diagnosztikai törekvéseit. A mai modern képalkotó technikákkal (CT, MRI, SPECT, PET) tovább finomodott egy-egy agyi struktúrára és annak funkciójára vonatkozó elképzelésünk.
