Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Az életről - Kézdy Edit: „Tudod-e, ez mi?"

szervek, egyedek és több egyedet magukban foglaló rendszerek épülnek fel. Ezeket nevezzük az élővilág szerveződési szintjeinek. Mindegyikükre jellemző', hogy az új szint több, minőségileg más, mint az azt alkotó kisebb részek összessége. Ha az élet kritériumait akarjuk meghatározni, a sejtes szerveződés szintjén kell tehát megtennünk. Ezen a szinten a termodinamika, a biokémia, a genetika eszközeivel, fogalmaival dolgozhatunk. Az élet molekulái? Sok kérdőjelet eloszlatott az információhordozó molekulák - nukleinsavak, legtöbbször DNS - felfedezése. Nem véletlen, hogy James Watson A kettős spirál című könyvecskéjében így ír arról, hogy kollégája idő előtt kifecsegte majdnem kész DNS-modelljüket: „Még a gyomrom is émelygett, mikor Francois berobbant az Eagle-be, hogy minden hallótávolban ülő vendégnek elmondja, hogy felfedeztük az élet titkát." A DNS-molekula információja irányítja az őt tartalmazó szervezet egész biokémiáját. Az önmagát másoló, replikáié DNS-molekula egyúttal biztosítja, hogy minden osztódó sejt teljes információja bekerüljön mindkét utódsejtbe. A DNS-nek - noha nem szervezet, csak egy nagyobb molekula - éppen úgy, sőt, még inkább alaptulajdonsága a szaporodás, mint az összes élőnek. E tulajdonságai alapján nevezte el Dawkins a DNS darabkáit - zseniálisan és úgy tűnik véglegesen „önző gének"-nek. Az élet azonban nem azonosítható a DNS-molekulákkal sem: a tiszta DNS csak kis kristály az azt körülvevő sejt nélkül, önmagában semmiképpen nem nevezhető élőnek. Tudod-e, ez mi? Végül is azt mondhatjuk, hogy az élő rendszerek környezetükkel anyagcserét folytatnak, a bennük zajló folyamatok szabályozottak, illetve vezéreltek, tartalmazzák a működésükre vonatkozó összes információt, és válaszolnak az őket érő hatásokra, míg maguk bizonyos tekintetben állandók maradnak (homeosztázist mutatnak). A növekedés, szaporodás és a halandóság általában az élők jellemzője, de nem szükségszerűenjellemez minden élőt minden pillanatban. Talán csalódást kelt meghatározásunk bonyolultsága. „Az élet a halál ellentéte" írta az Enciklopédia. Nekünk kevésbé frappáns meghatározás adatott. A fizikai-kémiai, biokémiai, genetikai, termodinamikai talajon álló, matematikai eszközökkel dolgozó elméleti biológia fáradozik azon, hogy az élet lényegét pontosabban meghatározza. Mi végre? A dolog szépségén túl két gyümölcse is lehet ez elméletalkotásnak. E kutatásnak az eredményei talán közelebb visznek az élet keletkezését leíró modell megalkotásához. Az élő sejt működésének pontosabb modellezése pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy be merjünk avatkozni abba, például génmanipulációval. Manipulációink következményeit csak így láthatnánk előre. Irodalom 1 Benedek István: A tudás útja. Gondolat, Bp, 1972. 2 Biológiai lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp, 1978. 3 Dawkins: Az önző gén. Gondolat, Bp, 1985. 4 Gánti Tibor: Az élet princípiuma. Gondolat, Bp, 1978. 5 Francois Jacob: A tojás és a tyúk. Európa, Bp, 1974. 6 James Watson: A kettős spirál. Gondolat, Bp, 1970.