Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.
Kitekintés a nagyvilágra - Ifi. Pintér Károly A „nyugodt" kontinens, avagy látogatás Ausztráliában
Az Ausztráliába tartó repülőjáratok leggyakoribb útvonala az indonéz szigetvilág felett vezet, és tiszta időben tagadhatatlanul ez a légi út legszebb szakasza. Miután azonban az utolsó, üdén zöldellő atollnak is nyoma vész, ismét egybeolvad óceán és ég, hogy a hosszantartó kékes szürkeség után végre feltűnjön az Ausztráliának nevezett hatalmas sárgásbarnaság... Tekintettel arra, hogy a szakirodalom a 250 mm vagy annál kevesebb éves csapadékátlagban szabja meg a sivatagosodás kritériumát, ilyesformán a földrésznek „mindössze" 35 százaléka minősíthető sivatagnak. Ha némi nagyvonalúsággal megkétszerezzük a „csak ínyenceknek" ajánlható terepet, még mindig marad akkora terület, amelyből huszonöt Magyarország telne ki. Es a sivatagoktól eltekintve, a felszín igen változatos, csak éppen - európai léptékkel mérve — nem elég változékony! Míg ugyanis Magyarországon körülbelül ötven kilométerenként módosul a táj karaktere, addig Ausztráliában 500 kilométer után sem feltétlenül. Egyébiránt talán csak az alpesi típusú hegyvidékek szerelmesei nem találhatnak kedvükre való vidéket az egyharmad részt trópusi, kétharmad részt mediterrán éghajlati övbe tartozó kontinensen. Az egzotikus környezettől való lassú „elidegenülés" oka inkább az, hogy a kirándulni vágyó vendég, ideje döntő többségét a házigazdák családi háza táján tölti, amely szinte kivétel nélkül a hat állami székhely valamelyikének külső kerülete. Az angolszász bevándorlókon kívül más nációk tagjai csak szabályt erősítő kivételként költöznek vidéki településekre, az outback-be. A magyarok ennél is következetesebbek: 60 ezerre becsült összlétszámukból 50 ezer lélek - nagyjából egyenlő arányban - Sydney vagy Melbourne lakója. Azaz, hogy a két metropolisz névadó városrészeinek éppen hogy nem, mert a city-ként jelölt központi kerületekben senki sem lakik. Ezekben nappal nyüzsgő hivatali és üzleti élet zajlik, munkaidő után viszont elnéptelenednek. Úgy van ez Észak-Amerika felhőkarcolóinak tövében is, csak hát a jenkik nem véletlenül szokták az „ozik" orra alá dörgölni, hogy Melbourne vagy Sydney nagyjából akkora, mint New York temetője... Természetesen a külső, kertváros-jellegű kerületeknek is megvan a maguk központja, és az éjszakai élet rekvizitumai ezek némelyikében is megtalálhatók, ám nagy valószínűséggel ezek felkereséséhez is gépkocsiba kell ülni, ami - már csak a „Balra tarts!" miatt is - többnyire sofőrt igényel. A házigazdák fuvarjaira szoruló vendég hamar belátja, hogy ez a településszerkezet elsősorban a tisztes családi életformának kedvez, és talán el sem hiszi, hogy a manapság kötött házasságoknak várhatóan már 40 százaléka végződik válással. (Említést kell még tenni azokról az építészetileg is eklektikus negyedekről, melyek keskeny sávban ékelődnek a centrumok és a kertvárosok közé. Ezek különböző színvonalú bérleményeiben a mindenkori extravaganciát képviselő lakók együtt élnek az elesettebb rétegekkel, illetőleg az újonnan érkezett bevándorlókkal. Mivel az ausztrál nagyvárosokban nincsenek sem gettók, sem kimondott nyomornegyedek, az európai látogatók számára a szóban forgó városrészek kifejezetten vonzóak. No, de mit keresne ott az átlagosan öt szobás családi házak vendége?) A távolságok miatt (Sydney területe körülbelül 4 ezer km 2 ) a házigazdákra van utalva a vendég akkor is, ha egyszerűen csak társaságra vágyik. Ugyanezért még a barátok is inkább telefonon tartják a kapcsolatot, és azt gondolom, hogy mindaddig, amíg a helyi hívások - egyébként is jelképes összeg - tarifája független marad a beszélgetések időtartamától, Ausztráliában továbbra is a telefon lesz a „társadalmi érintkezés" meghatározó formája. Ennek szociológiai hatásvizsgálata tegnap még külön tanulmányt érdemelt volna, ma azonban az elemzést már ki kellene terjeszteni az internetes kommunikáció sajátosságaira is. Aligha véletlen, hogy Ausztrália nem csak a távközlés, de a számítástechnika területén is igazi nagyhatalom. Mindez persze a legkevésbé sem vigasztalja azt a látogatót, aki ezen a „másvilágon" is testközelben szeretne megismerkedni, eszmét cserélni hús-vér emberekkel. Lehető-
