Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

A reformáció kulturális értékei - Reuss András: Átéltük - Kísérlet a közelmúlt feldolgozására

Ravasz László: A Világzsinat jelentősége. In: [Ötven] 50 éves az Ökumenikus Tanács Magyar­országon. Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa: Budapest, 1993. 2481. 103-111. Szabadi Sándor: Válasz. Barth és Magyarország. Credo (3) 1198, 1-2, 15- 19. Jegyzetek 1. Vb. Thomas Seiterich-Kreuzkamp interjúját Konrad Raiser EVT- főtitkárral: Die Globalisierung nutzen-wie einst Paulus. Publik-Forum Nr. 20. 24'. Oktober 1997. 24-28. -Terray László: Észak nem felejt. Keresztény Igazság, Új folyam 38. szám, 1998 nyár, 12-16. (különösen 14-15.) 2. A kutatás evangélikus vonatkozásairól és a megjelent publikációkról ismertető' és értékelő' áttekintést nyújt Szépfalusi István (Ordass Válogatott írások, 898,920. Vö. még: David Baer: Két válasz - három magatartás. A Magyarországi Evangélikus Egyház közelmúltjának vizsgálata. Keresztény Igazság, Új folyam 38. szám, 1998. nyár, 17-20. 3. Ravasz László: A Világzsinat jelen tősége, 105. 4. Benczúr: „et nos mutamur" 51. 5. Benczúr: „et nos mutamur" 50-51. 6. Ravasz László: A Világzsinat jelentősége, 107. 7. Ravasz László: A Világzsinat jelentősége, 107.110. így értékelte az amszterdami eseményeket Stählin püspök is, vö. Nagy Gyula: Amszterdam visszhangja, 27-28. Harminc évvel későbbi, ebben a vonat­kozásban hasonló tételt megfogalmazó visszatekintés: Ottlyk Ernő: Harmincéves az Egyházak Világtanácsa, 271. 8. Nagy Gyula: Az amszterdami világkonferencia, 206. 9. Nagy Gyula: Amszterdam visszhangja, 28. 10. Bereczky semmiképpen sem volt az egyetlen, sem Magyarországon, sem a világon, vö. nem csak az úgynevezett Stuttgarti Bűnvallást 1946-ból, hanem például a magyarországi egyházak Evanstonra készített tanulmányi anyagát is: A magyarországi evangéliumi egyházak bizonyságtétele a keresz­tény reménységről. Az Egyházak Világtanácsa evanstoni nagygyűlése alkalmából. Lelkipásztor 1954, 8, 337-354. Hasonlóképpen Oslo püspökének az evanstoni világgyűlésen tartott előadása: Berggrav, Eivind: A világ feszültségei és Krisztusbanvaló egységünk, 489, valamint: Schlink, Edmund: Krisztus - a világ reménysége, 482. 11. Benczúr: „et nos mutamur" 52. 12. Interjúk néhány kortárssal „Amszterdam - 1948" jelentőségéről: Benczúr László, Berki Feriz, Czeglédy Sándor, Szabó Imréné Szabó Éva. In. [Ötven] 50 éves az Ökumenikus Tanács Magyarorszá­gon. 1993.65. 13. Érdekes lenne kikutatni, milyen forrásokból táplálkozott Visser't Hooft megállapítása. 14. Benczúr: „et nos mutamur", 52. 15. Ravasz László: Az Egyház bizonyságtétele Isten üdvtervéről, 129. 16. Vgl. Benczúr László: Egyházunk az Amszterdam - 1948 felé vezető úton, 179. Benczúr: „et nos mutamur" ,52. 17. Ravasz László: Az Egyház bizonyságtétele Isten üdvtervéről, 128. 18. Nyílt levél a magyarországi református egyházban élő barátaimhoz. Lelkipásztor 1948, 6, 234-237. 19. Groó Gyula: Barth Károly Magyarországon. Lelkipásztor 1948,5,181-182. 20. Bereczky Albert: Ami keskeny utunk, 98. 21. Barth Károly: Nyílt levél a magyarországi református egyházban élő barátaimhoz. Lelkipásztor 1948, 6, 236. 22. Benczúr: „et nos mutamur", 36. 23. Ordass: Önéletrajzi írások I., 381. 384. 389. stb. 24. Egy dokumentum a református egyházból: Pap László: Tíz év, 325-327. 25. Pap László: Tíz év, 328-331. 26. Pap László, Tíz év, 320-324, különösen: 321. 27. Vö. az úgynevezett Málta Riport („Az evangélium és az egyház". Az evangélikus-római katolikus közös Tanulmányi Bizottság beszámolója. Fordította: Hafenscher Károly. Theologiai Szemle 1974, 231-241) 40. pontja: „Isten üdvösséges cselekedeteiről az egyháznak nem csupán az igén és szentségeken keresztül kell bizonyságot tennie, nem is csak a bűnbocsánat szóbeli hirdetésén át, hanem Krisztus követésével a gyengék gyengeségének felvállalásával, a szükségben levőkkel és elnyomottakkal szolidaritásban." 28. Niebuhr, Reinhold: Miért hallgat Barth Magyarországról? Fordította Jutási Angelika. Credo (3) 1997, 1-2, 43-48. Benczúr László: Miért hallgatott el Barth 1956-ban? Lelkipásztor (72) 1997, 9, 342-344. Szabadi Sándor: Válasz. Barth és Magyarország. Credo (3) 1998, 1-2, 15-19.

Next

/
Thumbnails
Contents