Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.
A reformáció kulturális értékei - Reuss András: Átéltük - Kísérlet a közelmúlt feldolgozására
tekintve - sok amerikai keresztény számára terjesen meglepő módon - túl baloldali volt. Niebuhr Amszterdamnak ezt a konzervativizmus és tradicionalizmus felől értelmezett baloldaliságát és a „kontinentális radikalizmust" egyrészt az ázsiai és afrikai missziói egyházaknak azzal a bírálatával magyarázta, amely a nyugati kultúra, a fehér faj egyeduralma és a nyugati társadalomban a pénz hatalma ellen irányult, másrészt a nagy háború pusztításával, s azzal, hogy a háborús szenvedések és következményei felrázták az európai kereszténység szociális lelkiismeretét. 9 Különösen is Bereczky Albert református püspök volt Magyarországon az, aki a bűnbánat hirdetésével hallatot magáról, noha erről mások is beszéltek. 1 Amint a kor egyik tanúja, Benczúr László emlékezéseiben írja, a holocaust után kollektív szégyenérzet és személyes bűnbánat elevenedett meg. Ez a bűnbánat a magyarországi ébredési mozgalom vonalában haladt és nem okozott depresszív hangulatot. Sőt, inkább felszabadítóan hatott. Segített a nemzeti sorscsapás elviselésében és táplálta a keresztények jövőbe vetett reménységét. Politikai szempontból ez a bűnbánat - a nyugati intervencióban reménykedő - politikai illúzióktól, a politikai adventizmustól való szabadulást jelentett. 11 ANyugatba vetett reménységet sokan osztották titokban, s amíg lehetett, nyilvánosan is. Egyértelműen benne volt ez az emberek szívében és gondolataiban. Akár Mindszenty, akár Ordass magatartásának hátterében - noha egészen másképpen - ez a nyugati segítségben való reménység érezhető és feltételezendő, s ők ketten ebből a szempontból egyáltalán nem voltak ritka kivételek. Az alakulófélben levő Egyházak Világtanácsa vezető képviselői az 1948-as fordulat évének magyarországi eseményeit figyelemmel és érdeklődéssel követték, de utaltak arra, hogy a Jalta szerinti európai helyzet tartós lesz. 12 Egy fiatal magyar evangélikus lelkészekkel való találkozás alkalmával már Amszterdam előtt Visser't Hooft úgy nyilatkozott, hogy különösen az evangélikus egyház világi vezetésének tagjai egy elmúlt politikai rendszer képviselői™ és ez az egyház számára súlyos nehézségeket hoz magával. A fiatal evangélikus lelkészeknek azt ajánlotta, hogy politikai szempontból - amennyire csak lehetséges - baloldali irányt képviseljenek. 14 Ekkor már világossá vált a magyarok számára, hogy a keresztények szolgálatára a legtágabb értelemben, az érintkezési formáktól elkezdve egészen a vértanúságig kell gondolni. 15 Az EVT első világgyűlésére Ordass Lajos püspök nem kapott kiutazási engedélyt és 1948 szeptemberének elején, még a világgyűlés napjaiban érkezett a hír Amszterdamba, hogy letartóztatták. Valamivel később, 1948 novemberében Visser't Hooft arra buzdította a magyarokat, hogy az állammal írjanak alá egyezményt és ugyanakkor a letartóztatott Ordass Lajos ügyében az egyház szavát hallassák. 1 Amszterdamot értékelve Ravasz László hasonlóképpen vélekedett, amikor azt írta, hogy a világgyűlés két dolgot mondott az egyháznak a világban való bizonyságtételéről: 1. A keresztényeknek részt kell venniük a világ nagy vállalkozásaiban és egy hitetlen, ellenséges világban kell keresztényeknek lenniük. 2. Az egyháznak mindenütt hallatnia kell a hangját, ahol az emberről van szó. 17 Karl Barth is arra bíztatta a magyarországi reformátusokat, akik között nagy tekintélynek örvendett, hogy nem létezik tökéletes állam, de a részleteket tekintve az ember képes arra, hogy relatív értelemben jobb rend irányában haladjon, és a keresztény gyülekezet hálás lehet a világi rendért, mert még a legrosszabb rend is jobb, mint az anarchia. Gondolataira az evangélikusok is figyeltek, s talán nem tűntek ezek a fejtegetések idegennek a számukra. Barth, aki határozott politikai eltökéltséggel és egyértelműséggel s ugyanakkor komolyan végiggondolt teológiai érvekkel lépett fel Hitlerrel és a nemzeti szocializmussal szemben, nem kívánt tehát hasonlóan éles szembenállást az ugyanúgy totális, egyházellenes, marxista állammal szemben. Inkább arra biztatott, hogy minden félelem nélkül igent lehet mondani az új magyar