Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

A reformáció kulturális értékei - Szabó József - Szűcs Sándor: 175 éve született Madách Imre

SZABÓ JÓZSEF Madách Imre bölcsője Ebben ringott hát az élete. Az a szomorú, rövid, nagy élet. Az Ember Tragédiájának 100 éve elhunyt költőjének, Madách Imrének élete. E fölött dúdolt néki altatót a szigorú anya, Majthényi Anna. S ebben a bölcsőben ringott sorban a többi Madáchgyerek: Mária, Anna... Károly és Pál. Most itt a bölcső a balassagyarmati Palóc Múzeum Madách-szobájában, aki elmegy mellette, meg-megringatja. Pedig tilos: múzeumi tárgy. Őrhalmi menyecske jön, karján kisgyerek. Jellegzetes főkötője alól körülnéz, nincs-e a közelben teremőr. Aztán hirtelen beleteszi kicsinyét a Madách-bölcsőbe, ringat egyet rajta. Pillanat csak, s már megy is. Arany János az ajtóból visszamosolyog, tudja, hogy tilosat tett. Rábiccentek, mintha cinkosok volnánk. Nézem a Madách-bölcsőt. Minden bölcső költészet és fogalom. Ez külön is. Milyen kicsi! S mennyi minden indult belőle! Történelem és tragédia. A balassagyarmati múzeumban ring a Madách-bölcső... * * * Alsósztregova felé suhan a kocsink. Ez a falu is Madách-bölcső, itt született. Szelidhajlatú dombok közt, mintha Isten tenyerében volna ez a falu. Ezek a susogó erdők gyakran látták, sokat járt a nagy fák alatt. Föl-fölment a dombélre, messzenézett, csillant a víz dél felől a napon; akkor pattant a szívéből egyik korai verse: „Szőke Ipoly kicsi barna lánya..." * * * A templomban külön Madách-pad, s az oltár alatt pihennek az evangélikus Madách-ősök. Olim Castellum, hajdan vár, ez is Madách-bölcső. Petó'fi születése után három héttel ebben született a Tragédia költője. Meghatva nézem a régi sztregovai keresztelési anyakönyvet:„Natus 182321. Januárit EmericusMadách..." De milyen érdekes: a római katolikus Madách Imre keresztapja az ottani-akkori evangélikus lelkész: Bukva György. * * * Balassagyarmaton 1858-ban, baráti körben azt kérdezte Madách Imre: „Mit szólnátok ahhoz, ha olyan drámát írnék, amelyben szerepel az Isten, az ördög, az ember, meg az egész világtörténelem?" Képtelenség - vélték a barátok. Madách megírta. Nemcsak legnagyobb művének, hanem közéleti pályájának is Balassagyarmat a bölcsője. Tizenkilenc éves korában már vármegyei aljegyző, tiszteletbeli főjegyző. * * * Miniatűr kicsi falu Balassagyarmat tőszomszédja, Csesztve. Mátyás Ferenc néhány éve haragosan - akkor talán indokolt volt - azt írta, hogy Csesztvén csak annyit tudnak Madách Imréről: „nagy valaki lehetett, mert a téeszt is róla nevezték el, meg még a pálinkafőző is a nevét viseli."