Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Múlt és jövő - Hideg Éva-Nováky Erzsébet: Jövőorientáltság és vallásosság

Mintánk más szempontok alapján képzett csoportjai közül a meg nem kereszteltekhez hasonlóan magas arányokban várnak javulást a 30 eFt/fő feletti jövedelemmel rendelkezők, a fiatalok és a tanuló felnőttek, valamint a foglalkoztatottak. Ugyanakkor a vallásosság alapján képzett csoportjainkhoz képest jóval pesszimistábban ítélik meg a jövendő anyagi helyzetet és a boldogságot az öregek, a nyugdíjasok, a DélDunántúlon lakók és a csak 8 általánost végzettek. Ezekben a csoportokban a javulást várók aránya mindössze 15-33%, ugyanakkor a romlásra számítóké 15—46%. A DélDunántúlon lakók pesszimizmusa még a görög katolikusokénál is nagyobb, mert 26-46%-uk további romlásra számít. Az itt lakók a legpesszimistábbak a jövendő boldogságuk megítélésében is. A várakozások optimizmusát vagy pesszimizmusát illetően a megkereszteltség és a vallásosság kevésbé differenciál, mint más jellemzők, például az életkor, a fejletlen térségben élés, a jövedelmi helyzet vagy az iskolázottság. A boldogág javulásának/romlásának arányát az anyagi helyzet javulásához/romlásához viszonyítva a 6. táblázat adatai mutatják. 6. táblázat. A boldogság javulásának/romlásának aránya az anyagi helyzet javulásához/romlásához viszonyítva (%-ban) Megnevezés Ajavulás aránya A romlás aránya Római katolikusok 1,2-1,5 0,5-0,8 Görög katolikusok 1,5-2,7 0,8-1,0 Reformátusok 1,3-1,4 0,8-1,0 Evangélikusok 1,0-1,3 0,7-0,8 Nincsenek megkeresztelve 1,4-2,1 0,1-0,2 Vallásukat rendszeresen gyakorlók 1,4-1,5 0,5-0,9 Vallásukat rendszeresen nem gyakorlók 1,2-1,6 0,6-0,9 Nem vallásosak 1,2-1,6 0,5 Összesen 1,2-1,5 0,6-0,9 Az adatok jól tükrözik, hogy a válaszadók a boldogság javulását 20-50%-kal magasabban várják, mint az anyagiak javulását, s a boldogság romlását képzelik kevésbé, mint az anyagiakét. A boldogság és az anyagiak javulását a leginkább eltérően (a boldogság javára) a görög katolikusok és a meg nem kereszteltek gondolják. A többi vallásban megkereszteltek között nincsen eltérés. Hasonlóan nem tapasztaltunk eltérést a vallásgyakorlás tekintetében sem. A romlás arányát vizsgálva érdekes a kép: a görög katolikusok és a reformátusok azonosan, és a boldogságot és az anyagiakat illetően egyformán ítélik meg a romlást, a római katolikusok és az evangélikusok inkább az anyagiak romlásátgondolják. Azok számára, akik nincsenek megkeresztelve, a boldogság romlásának „várása" elenyésző az anyagiakban várható romláshoz képest. (Alig tudják elképzelni, hogy boldogságuk romoljon.) A vallásukat rendszeresen és a nem rendszeresen gyakorlók egyformán gondolkodnak, a boldogság romlását kevésbé várják, mint az anyagi helyzetét.