Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Múlt és jövő - Hideg Éva-Nováky Erzsébet: Jövőorientáltság és vallásosság

A boldogabb jövő érdekében a válaszadók több mint egyharmada még többet dolgozik, közel egyötöde a családjával, alig egytizede pedig az egészségével törődik. Öt százalék alatti azok aránya, akik tanulnak vagy imádkoznak, közel egyötöde semmit sem tesz, alig több mint 10%-uk pedig nem tudja, mit tesz a boldogabb jövő érdekében. A római katolikus válaszadók 22-21-22%-a többet dolgozik, a családjával törődik illetve semmit sem tesz a jobb jövő érdekében. Agörög katolikusoknál ezek az arányok elérik a 25%-ot. A reformátusok között viszont a többet dolgozók aránya meghaladja az egyharmadot, a családdal törődök és a semmit sem tevők aránya viszont 20% alatt van. Az evangélikusok a boldogabb jövő érdekében elsősorban a családdal törődnek és csak másodsorban dolgoznak többet. A meg nem kereszteltek közel 30%-a többet dolgozik és közel egynegyede tanul. A vallásosak egynegyede semmit sem tesz a jövő érdekében, egyötöde viszont többet dolgozik. Alig egyötödük a családjával törődik, s több mint 10%-uk az egészségével. 5%-uk imádkozik ebből a célból. A nem rendszeresen vallásosak közel 40%-a többet dolgozik, közel 20%-a a családjával törődik. Csak 10%-uk nem tesz semmit a jövőért. Anem vallásosakra is a többet dolgozás a legjellemzőbb, ugyanakkor egyötödük nem tesz semmit a jövő érdekében. A családdal törődés csupán 15%-os, de a tanulás közel egytizedüket jellemzi. Az emberek a boldogabb jövő érdekében, ha úgy látják, hogy tudnak tenni a jövőért, akkor többet dolgoznak és a családjukkal törődnek, vagyis tevékenységükben munkaés családcentrikusak. Ez jellemző a vallásosság szerinti csoportokra is, kivéve az evangélikusokat, akik inkább család-, mint munkacentrikusak. Hozzájuk hasonló jellemzőkkel csak a felsőfokú végzettségűek rendelkeznek. A munkacentrikusság leginkább a vallásukat nem gyakorlókra jellemző. Hozzájuk hasonlóan tartják fontosnak a munkát a középfokú iskolai végzettséggel és a közepes szintű -15-30 eFt/fő — jövedelemmel rendelkezők. A jövőért végzett tevékenységeket illetően a vallásosság differenciáló szerepe megegyezik az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet szerepével. A jövővel kapcsolatos elvárások A jövőre vonatkozó várakozások kapcsán afelől érdeklődtünk, hogy miként változik meg az anyagi helyzet és a boldogság 10 év múlva. Válaszadóink igen bizonytalanul vélekednek mind az anyagi helyzet, mind boldogságuk jövőbeni alakulásáról. Az anyagi helyzetet illetően csak 25-30%-ban várnak javulást, de romlást is 20-30%ban. A véleménnyel nem rendelkezők aránya is magas, 20-30%. A boldogság megítélésében némileg kedvezőbb a kép: 40% körüli azok aránya, akik úgy vélik, hogy boldogabbak lesznek 10 év múlva és csak 17-18%-ban nem bíznak boldogságukban. Szintén igen magas - 31-38% - azoknak az aránya, akiknek nincs határozott véleményük jövendő boldogságukról. Mind az anyagiak, mind a boldogság tekintetében a család helyzete javulhat a legnagyobb arányban. Ezután az egyén helyzete javulhat, majd jelentősen alacsonyabb, illetve magasabb arányban javulhat, illetve romolhat a környezet és az ország lakosságának anyagi helyzete. A határozott véleménnyel nem rendelkezők aránya is hasonló irányban növekszik, vagyis az emberek elsősorban saját maguk és családjuk jövőbeni helyzetével foglalkoznak és rendelkeznek határozott véleménnyel. Az anyagi helyzetre és a boldogságra vonatkozó várakozások nagyon hasonló összetételűek, ugyanakkor a boldogságra vonatkozó várakozások kb. 30%-kal kedvezőbbek, mint az anyagi helyzetre vonatkozóak. Ez azt mutatja, hogy a hazai közfelfogásban az anyagi helyzet és a boldogság szorosan összekapcsolódnak, de értékrendünk erőteljesen kötődik a materiális javakhoz. Vajon hogyan differenciál a vallásosság megléte?